"Orbán Viktor megkerülhetetlen politikus az EU-ban"
2018.06.29. 16:55
A Politico anyagait kritikai okokból rendszeresen szemlézzük a 888-on, a lap európai kiadása ugyanis rendszeresen hitet tesz a bevándorlás előnyös volta és más liberális értékek mellett. Ezenfelül sokszor igencsak ellenségesek a magyar kormánnyal szemben, így a méltatlan, személyeskedő támadásoktól sem riadnak vissza. Ezúttal azonban ők is kénytelenek voltak elismerni, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök erős szereplővé vált az európai politikában.
A Politico az egyik múlt heti cikkét kiegészítette – vélhetően az uniós csúcson elért siker miatt –, majd ismét címlapon hozta azt. "Orbán Viktor bebiztosította helyét az európai jobbközépen" címmel jelentetett meg egy írást (Viktor Orbán cements place in Europe’s new center right). A lap így folytatja: a fősodorbeli konzervatívokat megosztja a magyar miniszterelnök személye, azonban a tagságot nem. A cikk az Európai Néppárt képviselőire utalt.
Mint ismert, az utóbbi időben hallatták a hangjukat azok a néppárti politikusok, akik a Fidesz kizárását is kezdeményezték az Európai Néppártból (EPP), abból a pártból, amely a konzervatív, jobboldali értékeket hivatott képviselni az Európai Parlamentben. Orbán legfőbb ellenfelei a mérsékelteknek nevezett – valójában inkább liberális – konzervatívok, akik főként a holland, svéd, finn és luxemburgi képviselők közül kerültek ki. Õk azok, akik állandóan a magyarországi jogállamiság miatt sivalkodnak; ők azok, akik június elején kezdeményezték a Fidesz kizárását az EPP-ből. Emellett természetesen jó páran rajta vannak Soros György azon listáján, amely a "megbízható képviselőket" sorolja fel.
Egy hónappal a Fidesz kizárásának kezdeményezése után kijelenthető: a kísérlet megbukott. Ebben fontos szerepet játszott az a tény is, hogy a legtöbb képviselővel, így a legnagyobb frakcióval rendelkező EPP-nek egyszerűen szüksége van a Fidesz által delegált képviselőkre.
Emellett a Politico szerint a magyar miniszterelnöknek sem áll érdekében kilépni az Európai Néppártból, hiszen egyre több szövetségest tudhat maga mögött a pártcsoporton belül. Az EPP-ben egyre népszerűbbek Orbán bevándorlásellenes nézetei, amelyet az is alátámaszt, hogy az Európai Néppárt nemrég elfogadott szakpolitikai irányelvei szerint növelni kell az európai határvédelemre szánt pénzeket, hatékonyabbá kell tenni az európai határvédelmet.
A magyar miniszterelnök személye azonban továbbra is megosztó a Politico szerint. A lapnak név nélkül nyilatkozó képviselő szerint törésvonal húzódik a Néppárton belül ebben a kérdésben. Ezt mutatja a LIBE-bizottság jelentéséről történt szavazás is: nyolc néppárti képviselőnek tetszett a Magyarországot elmeszelő indítvány, míg kilencen ellene szavaztak.
Az EPP egyik vezető tagja úgy nyilatkozott a brüsszeli lapnak, hogy háromféle hozzáállást lát Orbán Viktor politikájával kapcsolatban:
A Svédországból és Hollandiából érkező liberálisok ki akarják rúgni a Fideszt. Vannak erős szövetségesek, beleértve a CSU-t [Bajorországból] és az osztrákokat. Aztán vannak, akik középen állnak, mint például a CDU [az Angela Merkel német kancellár által vezetett kereszténydemokraták]."
Nézzük a számokat. A Fidesz jelenleg 11 képviselőt ad az Európai Néppártnak, ami kis híján a fele annak a 25-nek, amennyivel többen vannak az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének (S&D) képviselőinél. Az EPP várhatóan veszíteni fog képviselői helyeket a 2019-es EP-választásokon, ám a Fidesz ehhez képest várhatóan növelni fogja képviselői számát 12-re. Amennyiben idehaza a baloldali ellenzék a választási bojkott mellett dönt, azzal a Fidesz még előnyösebb pozícióba kerülhet. Nagy-Britannia kilépése miatt az Európai Parlament képviselőinek száma csökkenni fog: 751-ról 705-re. Emiatt még értékesebbek lesznek a képviselői helyek.
Emellett az Európai Parlament fideszes-néppárti képviselői szorosan együttműködnek más országok magyar származású képviselőivel, például az erdélyi RMDSZ által delegáltakkal, így a Fidesz esetleges kizárása nem 11, hanem inkább 20 képviselőt idegenítene el az EPP-től.
A hazai baloldali sajtó előszeretettel hangoztatta, hogy "csupán azért akarják benntartani Orbánt, hogy megbeszélhessék a konfliktusokat, és ha kell, rápirítsanak". A balliberális sajtótól – az eddigiek alapján – nyilván nem várható el reális és korrekt értékítélet a kormánnyal és a miniszterelnökkel kapcsolatban. Érdemes tehát leszögezni, hogy e mögött a brüsszeli érvelés mögött az áll, hogy a miniszterelnök, bár erős szereplő, erős érdekérvényesítési képességgel, mégis hajlik a kompromisszumos megoldásokra, ha ezzel előnyöket szerezhet Magyarországnak.
Schöpflin György fideszes EPP-képviselő pedig kijelentette, hogy amennyiben pártját kizárnák az Európai Néppártból, akkor a Fidesz egy EU-kritikus frakció létrehozásával próbálkozna meg a parlamentben, ami 150-200 képviselőből állna, és amelyhez több néppárti politikus is csatlakozna.
Mindezek mellett Manfred Webernek, a Néppárt elnökének is érdekében áll a Fidesz benntartása a frakcióban. Weber várhatóan esélyes jelölt lesz 2019-ben az Európai Bizottság elnöki posztjára. Így elemi érdeke, hogy az EU másik döntéshozó szervében, az Európai Parlamentben is stabil hátországa legyen.
Mint említettem, az Orbán Viktor helyzetét elemző cikk vélhetően a péntek hajnalban született uniós megállapodás miatt lett aktuális.
Fenyegetett az a veszély, hogy a létrehozandó menekülttáborokból az európai országokba szétosztják a migránsokat”
– mondta a miniszterelnök, majd így folytatta:
Ezt a javaslatot sikerült visszavernünk, és a saját javaslatunkat pedig elfogadtatnunk, amely világosan kimondja, hogy az ezután létrehozandó menekülttáborokból senkit sem lehet áthelyezni másik országba az adott ország beleegyezése nélkül. Így Magyarország továbbra sem lesz bevándorlóország. Magyarország megmarad magyar országnak.”
A magyar álláspont tehát győzött Brüsszelben, azonban a többi szereplő is úgy távozhatott, hogy valamilyen eredményt fel tudott mutatni.
Az elfogadott szövegben az Európai Unión belül a zárt menekültközpontok önkéntes alapon, tagállami felajánlás alapján jöhetnének létre, és ezek a szárazföldön és a tengeren érkezett illegális bevándorlók és menekültek kérelmeinek feldolgozását látnák el.
A találkozó azért is nevezhető sikeresnek, mert bár a felek számos kérdésben nem értettek egyet, sőt, Merkel szerint "mély megosztottság maradt a tagállamok között", ám így is létrejött egy kompromisszumos javaslat, ami leginkább a visegrádi országok álláspontját tükrözi.