Seggnyalásból jeles: Török Gábor - személyes kedvencünk
2016.03.21. 13:48
A politikai cukiság megteremtője, Török Gábor a napokban adott interjút a Magyar Nemzetnek, ahol méltatta a lap tulajdonosának elévülhetetlen politikai érdemeit. Amióta ő (mármint Lajos) nincs, azóta a Fidesz félkarú torzóként bukdácsol a politikai mezőben. Képzeljük el, milyen képességekkel rendelkezhetnek politikai ellenfelei, ha ilyen körülmények között is le vannak maradva.
Török láthatóan, önkéntes közvetítőként próbálja összeboronálni a jobbközépen kegyvesztett, de dúsgazdag médiavállalkozót és a feltörekvő Jobbikot. Ami akár természetes dolog is lehet egy piac átrendeződése során. Nincs ezzel semmi baj. A pártnak média és támogatás kell, a támogatónak pedig bosszú. Szimpla ügy. Deal.
Miért van az, hogy az igazmondó juhász népmesei toposzával kampányolók, a tisztaszívű legkisebb fiúk nyomják a képünkbe leginkább a kamut.
Török még mindig „független”, aki őszinte naivitással csodálkozik rá Orbán és a Fidesz ördögi gépezetére, ahol a gonosz, a közvélemény-kutatások sötét mágiájával és kommunikációs trükkök százaival manipulálja az együgyű magyart, miközben eltapossa az „érték alapú”, igazi politikát – bármit is jelentsen az. A kormányzást figyelemelterelő katonai műveletekkel helyettesíti – mint a migrációs ügy (!). Amit Török „zombi-apokalipszisnek” nevez.
Török úgy látszik átaludta az elmúlt közel egy évet. Jól tette, jegyzem meg, mert nehéz volt. A migrációs válsággal kapcsolatos véleménye Gyurcsány Ferenc kiinduló álláspontjával azonos. Tehát az egész sztori egy jól felépített kommunikációs trükk. Persze, hogy az, ahogy az ISIS, meg a párizsi terror is egy trükk. Ahogy a szíriai háború is csak egy álom.
Török Gábor „elemzése” politikai pozíció kijelölés, nincs köze a valóság megértéséhez. Kár, mert arra legalább volna igény. Mondandójának mélyszerkezete azonban semmiben sem különbözik egy tetszőlegesen kiválasztott baloldali megmondóemberétől, ugyanolyan fikciós, mitológiai egyszerűségű. Ezért kár lobogtatni a szakértő nyakkendőt.
Török narratívája szerint Orbánt csak a hatalom érdekli, tehetséges, de gonosz. Diktatórikus, így megvásárolt klientúrával dolgozik – hiszen megalomán hatalomépítése régen kiölte a hitet és az értékeket. A választókat tanácsadók segítségével manipulálja. Politikája fiktív ügyekre épít: rezsicsökkentés, migrációs helyzet – amik a véres hazai valóság és a kormányzás-képtelenség elfedésére szolgálnak. Ennyi.
Nem szégyen, hogy MLM ügynök vagy Török, hiszen az is egy meló. De ne játszd már el a független szakértőt, a tudományos munkatársat, Öveges professzort. Negyed évszázaddal a Fidesz alapítása után, még mindig ott tartunk, hogy Orbán „titka” a manipuláció és a gátlástalan hatalomépítés. Lenyűgöző, egypontnullás lényeglátás.
Helyette itt az egyszerűbb és őszintébb verzió:
Kedves Orbánban és sleppjében csalódott, volt Fidesz szavazó. Engem Török Gábornak hívnak, magamat születésem óta nemzeti liberálisként határozom meg, elutasítok minden diktatúrát, így a kommunizmust is. Szakértelmemmel ma a Jobbik nevű, fiatal és tehetséges radikális pártot segítem. Nagyra értékelem azt, amit a Fidesz 1998 és 2002 között tett. Simicska Lajos felügyelete alatt, a polgári eszme és értékvilág oltalmában, a párt kiválóan kormányzott. Ez a folyamat sajnos 2002 után megszakadt. Orbán elveszítette hitét, Lajos nélkül ma már csak félkarú óriás, aki saját hatalmának cinikus masszírozgatásával van elfoglalva. Ezért vetette rá magát olyan üres, a választókat is félrevezető ügyekre, mint a bevándorlás. Ezért szít hazug módon háborús hangulatot. De ne csüggedjetek, kedves volt Fidesz szavazók, hiszen Orbán után is van élet a jobboldalon. Akkor is, ha erre 30 évet kell várni. Lajos megoldja. Voksolj a Jobbikra.