A javaslat szerint a Weddell-tengeren egy több mint 1,8 millió négyzetkilométernyi természetvédelmi rezervátumot hoztak volna létre. A Weddell-tenger, amely a Déli-óceánt alkotó több mint egy tucatnyi tenger legnagyobbika, a Föld egyik utolsó érintetlen tengeri ökoszisztémája. Otthont ad több mint 300 ezer pingvinnek, valamint a kék bálnák, elefántfókák és ritka tengeri madarak élőhelye.

Azonban az antarktiszi tengeri élőlények fajmegőrzésével foglalkozó bizottság (CCAMLR) kéthetes vitáját követően megfeneklett a projekt. A résztvevők elsősorban Kínára és az oroszokra mutogattak, de Norvégia is a rezervátum ellen foglalt állást.

Ez most azt jelenti, hogy habár a terv nem bukott el, egy év halasztást szenvedett. Több ország fenntartásait kellene orvosolni ahhoz, hogy jövőre sikerülhessen. Konszenzusra lenne szükség, de mindenkinek más az érdeke. Aztán addig folyik a vita, és addig tologatják a projektet, amíg nem lesz mit megvédeni. A természet nem fog ránk várni, az idő pedig ellenünk dolgozik. A halogatás és a jelképes tárgyalások, konszenzusok helyett valódi cselekvésre lenne szükség.

Az Antarktisznál lévő Ross-tengert már két évvel ezelőtt védett övezetté  nyilvánították. De erről is csak az Európai Unió tagállamai és további 24 ország állapodott meg ahhoz képest, hogy közel 200 ország van a Földön. A megállapodás 35 évre szól.

Az ilyen övezetek létrehozása azért fontos, mert itt tilos halászni. Legalábbis legálisan.

A Ross-tenger vidékén rengeteg krill, más néven világítórák él. Õk a sarki bálnák és fókák fontos táplálékai. Az olajuk miatt halásszák őket, viszont mivel már a területen tilos halászni, így a bálnáknak és a fókáknak nem kell a táplálékukért versengeniük az emberekkel. Az állatok és a tengeri áramlatok viszik tovább a bolygó más pontjaira az itt kifejlődött tápanyagot, így biztosíva a természet körforgását, amit jobb, ha nem szakítunk meg.