Kinyílott a pitypang

Cseh Katalin nyilván már bánja, hogy világmegváltó tervei szövögetése közben nem szentelt kellő figyelmet néhai Kósáné Kovács Magdolna munkásságának. A vétkes hebehurgyaság nyilván poétikusan ifjú korával és persze azzal is magyarázható, hogy az egykori MSZP-s képviselőnő nem cicerói szónoklataival vagy Margaret Thatchert megszégyenítő pragmatizmusával írta be magát a magyar politika történetébe. Inkább egy mára már szállóigévé nemesült mondata miatt – „nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani” – került be a panteonba.

Azt, hogy Gy. Németh Erzsébet DK-s főpolgármester-helyettes nem őzike, azt azóta tudjuk, mióta ismerjük. Ám azt, hogy ő... ő... ő... ő... ő...-zik-e, azt csak ma reggel tudhattuk meg, az ATV-ből.

Továbbra is menekülne a baloldal attól, hogy a kormány demokratikus módon kikérje az emberek véleményét a gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatban.

Az 168 Órának adott interjújából ugyanis azt derül ki, hogy ő valójában sose tartozott a baloldali táborba, és a jövőben se szándékozik teljesen betagozódni a közegbe. Vajon mit szól ehhez pártelnöke, Gyurcsány Ferenc?

A volt országgyűlési képviselő nyilatkozott a 168.hu-nak a múlt héten elindult kötelezettségszegési eljárásról.

Lehet, hogy hamarosan már nem számít, ki, hány gólt lőtt a futballpályán? Szigorú ítészek döntik majd el, ki nyert? A gólok száma helyett a csapatokban helyet kapó színes bőrű vagy a nem hagyományos nemi identitással rendelkezők száma lesz a mérvadó? Az Economist írása nyomán baljós focijövő képe rajzolódik elénk.

A legyen vagy ne legyen olimpia Tokióban kérdése már eldőlt. A csapatok javában költöznek a faluba, a játékokat ellenzők tüntetési hajlandósága is csökkent, és a szervezők, nagy tévétársaságok és a támogatóként közreműködő óriásvállalatok talán azt számolgatják, mennyit hoznak majd a konyhára a laktóz- és koffeinmentes, nézők nélküli játékok.

A gyurcsányisták sötét jellemét igyekszik plasztikussá tenni ez az írás. Somogyi Zoltán friss megnyilvánulásai, mint cseppben a tenger, mutatják meg nekünk ezt az álnok világot.

A főpolgármester aljassága nem ismer határokat. A jelek szerint addig nem nyugszik, amíg minden magyar állampolgár agyába bele nem vési, hogy ő egy gonosz, aljas ember.

Odaadták a fővárosiaknak a pesti alsó rakpartot. A hálátlan budapestieknek azonban nem kell. Vagy inkább nem így, mert a napokban arra kerékpározván kiderült, hogy rajtam kívül csak egy másik mazochista bringás és egy a hőségben kókadozó ifjú pár élt a kínálkozó lehetőséggel.

Imádnivaló, amikor a szocik most éppen a magas infláció miatt bírálják a kormányt. Ezek olyan mindenevők, mint a malacok. Ami eléjük kerül, befalják, csak használjon. Nem a fejlődésükben, mint a jámbor cocáknál, hanem a mérhetetlen hatalomvágyuk kiszolgálásában.

Egy csettintéssel megbénította a várost.

Jakab Péter majdnem két héttel ezelőtt rátámadt egy munkáját végző munkagépkezelőre. Kovács Gyula most nyilatkozott a jobbikos képviselő agresszív viselkedéséről.

Őszintén szólva örülök annak, ha a gyurcsányista miniszterelnök-jelöltek vitáznak arról, hogy mi a nagyobb disznóság: 51 százalékos többséggel alkotmányozni, azaz új Alaptörvényt létrehozni, vagy nem az Országgyűlésnek adni a jogot a törvénysértés elkövetésére, hanem népszavazással igyekezni szentesíttetni a skandalumot.

Közel kétéves tapasztalatunk alapján nyugodtan kijelenthető, hogy Karácsony Gergelyt még a rajongói sem emlegethetik egy lapon Mátyás király igazmondó juhászával. Bizonyítványából bizony kilóg a szekunda. Politikai gondnoka, Gyurcsány szavaival megerősítve: nem kicsit.

Figyu, tesó, mi lenne, ha megsz..atnánk az angolokat? Vagy a franciákat, németeket, vagy bárki mást a világon. Nehogy már jól érezzék magukat! Csak úgy, a buli kedvéért, ha már minket megsz..atott az UEFA.

Teljesen jogosan fakadt ki Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter az UEFA tegnapi botrányos döntése után. Nyugodtan mondhatjuk, hogy több millió magyar hasonlóképpen gondolkodik a válogatottunkat és a szurkolókat érintő büntetésről.

Egyik rendszeres olvasóm sosem állja meg szó nélkül, ha a gyurcsányista baloldalra kritikus megjegyzést teszek. Érvekkel ugyan egyszer sem áll elő, de elfogultsággal, pocskondiázással, újságírói tevékenységem lepropagandistázásával mindannyiszor igyekszik sárba tiporni. Mint látható, csekély sikerrel.

A telexesek megkérdezték Csizmadia Ervint politológust, hogy hogyan látja az ellenzéki együttműködést, kormányzóképesek lehetnek-e egy esetleges győzelmet követően. Vélhetően nem ezekre a válaszokra számítottak...