Horváth Csaba pénteki sajtótájékoztatóján a "város történetének legnagyobb ingatlanpanamájaként" beszélt a római-parti gát ügyéről, azt állítva, hogy 2010 előtt sem támogatta senki a part menti gátat. A képviselő egy 2005-ös fővárosi hatástanulmányra hivatkozott, amely szerint a Nánási út-Királyok útja nyomvonalon kell a védművet megépíteni. Ugyanakkor a III. kerületi vezetés már akkor ragaszkodott a part menti gáthoz. Akkor Tarlós István volt az ottani polgármester — mondta.

Tarlós István az MTI-vel közölte: a III. kerület a szóban levő határozatát 2007. augusztusban hozta, amikor már egy éve nem ő volt a kerületi polgármester, a fővárosi közgyűlés pedig 700/2009-es számú határozatában, 2009. május 14-én, a 2010-es önkormányzati választások előtt másfél évvel döntött úgy, hogy a meglévő római-parti árvízvédelmi mű fejlesztésének helyszíneként a part menti nyomvonalat határozza meg, így a védmű tervezését, az eszerinti műszaki tartalomnak megfelelően javasolta.

Igennel voksolt Horváth Csaba, Gy. Németh Erzsébet, Demszky Gábor és Szabadai Viktor is — közölte Tarlós István, jelezve, az ellenzék aznap bent sem volt a közgyűlésben. Így tehát

— jelentette ki.

A főpolgármester hangsúlyozta: a 2005-ös tanulmányt nem a főváros, hanem a III. kerület rendelte, és ahhoz csak csatlakozott Budapest, mert maga nem volt hajlandó hatástanulmányt készíttetni. Hozzátette, az sem igaz, hogy a tanulmány a Nánási út-Királyok útja nyomvonalat támogatta, ugyanis a dokumentum csak adatokat sorolt fel, de nem tett javaslatot. Tarlós István közölte,

Kijelentette, ha Horváth Csabának mutyikról vagy ingatlanpanamákról van tudomása, akkor ne "handabandázó nyilatkozatokat" tegyen, hanem mondja meg, mivel vádolja őt vagy Bús Balázs III. kerületi polgármestert, és tegyen feljelentést. A főpolgármester azt mondta, a védművel kapcsolatos mai bejelentése "szétzúzza a politikai botrányokozás további lehetőségét, és ez teljesen kétségbe ejtette és kihozta sodrából Horváth Csabát".