Új épületszárnyat épít a Budapest Airport a diszkont-légitársaságok utasainak kiszolgálására a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren – értesült a Magyar Nemzet építőipari forrásokból. Kérdésükre a Budapest Airport (BA) megerősítette a hírt, ugyanakkor azt írták, hogy a fejlesztés részleteiről a későbbiekben adnak tájékoztatást.

Úgy tudják, hogy a korábban tervezett Ferihegy 2C terminál – tehát nem a jelenlegi bádogváros – helyén épülő egyszintes létesítmény alapozása már zajlik. Az épületszárnyat a jelenlegi B terminálon keresztül érik majd el az utasok.

A könnyűszerkezetes épületben a 21. századi igényeknek megfelelő komfort, azaz ülőhelyek, fűtés-hűtés, mosdók és élelmiszer-vásárlási lehetőség várja az utasokat, akik a terminál kapuin át a reptéri betonra lépnek majd, azonban nem lesz szükségük negyedórás sétára, mint most, mert autóbuszok viszik majd őket a repülőgépek közelébe.

A kormány már július végén bejelentette, hogy a reptérkezelő átépíti a diszkontjáratok be- és kiszállítására szolgáló bádogépületeket és a hozzájuk tartozó sétálós folyosórendszert. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy korábbi kormányinfón azt mondta, hogy 2020. január 1-jével rendeleti úton tiltják be a bádogterminál használatát, ha nem lesz változás.

Májusban volt öt éve, hogy megnyitották kapuikat a diszkont-légitársaságok utasait kiszolgáló bádogépületek Ferihegyen. A Budapest Airport szóhasználatában egyszerűsített beszállítókapunak nevezett eszközök közül a B oldalon lévőket már felszámolták, amikor megépült a 2B utasmóló. Az Európán belüli úti célokra repülő fapadosok utasai azonban azóta is a bádogtető alatt várakoznak.

Az egyszerűsített beszállítókapuk kezdetben fém utasterelő kerítést, valamint sörsátrakat jelentettek, amelyeket azután állítottak fel a reptér betonján, hogy a fapadosokat átköltöztették Ferihegy 1-ről. Mindez 2012 őszén, a Malév leállása után fél évvel történt.

A könnyűszerkezetes fémépületek, amelyekbe befúj a szél és az aljukban nagyobb esők után megáll a víz, valamivel komfortosabb megoldást jelentettek a korábbiaknál, azt azonban nem sokan gondolták, hogy fél évtized múlva még mindig együtt kell élni a bádog esőbeállókkal. A reptéren uralkodó állapotok miatt a kormány Fürjes Balázs államtitkár vezetésével 77 pontból álló követeléscsomagot fogalmazott meg, és egyértelművé tették, hogy az üzemeltető komoly szank­ciókra számíthat, ha gondatlan a saját tulajdonával.

Gulyás Gergely emlékeztetett, hogy a reptéri parkolóház építését a plázastop miatt állították le, de hozzátette: tűrhetetlen, hogy a helyszínre tervezett építkezés ellehetetlenítse a gyorsvasút kialakítását.

Azóta több változás történt a reptér-üzemeltetőnél, új kommunikációs igazgatót és új vezérigazgatót neveztek ki. Vélhetően ennek hatására gyorsult fel a bádogváros felszámolása. A korábbi vezetés fejlesztési terveiben a 225 milliárd forintos (700 millió eurós) 3-as terminál beruházás befejezését csak 2024-re ígérték, addig az európai repülőterek gyakorlatában szokatlan, kevéssé komfortos építményt üzemeltették volna.

A légikikötőkben gyakori megoldás, hogy a drágább jegyeket áruló légitársaságok utasai a terminálok emeleti szintjéről, utashídon közvetlenül a repülőgép fedélzetére léphetnek, míg a diszkontok a reptér betonjához közeli, földszinti helyiségekben gyűjtik össze egy-egy járat utasait.

Ferihegyen hasonló körülmények uralkodtak addig, amíg az 1-es terminál szolgálta a diszkontjáratokat, a 2-es terminálon azonban nagyobb a fizikai távolság az épület és a fapadosok által használt parkolók között. A budapesti bádogterminál megépítését utólag a BA a légitársaságok költségtakarékosságával indokolta, míg a Wizz Air vezére, Váradi József a BA profitéhségével magyarázta a vitatott megoldást.