A Fővárosi Közgyűlés egyhangúlag támogatta Terdik Tamás kinevezését budapesti rendőrfőkapitánnyá a testület szerdai ülésén. Döntés született a Duna-partra vonatkozó építési szabályzatokra vonatkozóan is. Kiemelt budapesti sportegyesület 205 millió forintos támogatásáról döntött a testület, valamint jóváhagyta a ciszjordániai Betlehem és Budapest között nemrégiben megkötött testvérvárosi megállapodást.

A jelenlegi rendőrfőkapitány, Bucsek Gábor szeptember 30-án távozik posztjáról, miután vezetői kinevezését saját kérésére visszavonta a belügyminiszter, aki az országos rendőrfőkapitány javaslatára a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetőjévé Terdik Tamást kívánja kinevezni – írja az MTI.

Terdik Tamás a testület előtt elmondta, hogy 19 éve rendőr, 2008 óta Budapesten szolgál, 2015-ben lett a budapesti rendőrfőkapitány bűnügyi helyettese.

Szólt arról, hogy az elmúlt négy év szakmai munkáját kívánja folytatni. Bucsek Gábor irányítása alatt csökkent a reagálási, kiérkezési idő, a "nyomozáseredményességi" mutatók emelkedtek – mondta Terdik Tamás, aki szerint tovább kell mélyíteniük a lakosság rendőrségbe vetett bizalmát, és tovább kell erősíteniük a rendőrség szolgáltató jellegét.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság teljes személyi állománya képes és alkalmas arra, hogy a szakma és a lakosság elvárásának meg tudjon felelni, azért dolgoznak, hogy Budapest Európa egyik legbiztonságosabb fővárosa maradhasson – hangsúlyozta Terdik Tamás.

Több kerületet érintő, a Duna-partra vonatkozó építési szabályzatokat fogadott el a Fővárosi Közgyűlés szerdán.

A képviselők támogatták az I., a III., a IV., a XIII. és a XXII. kerületi partszakaszokra, valamint a Népsziget területére vonatkozó Duna-parti építési szabályzatokat.

Az I. kerületi Duna-parti szakaszt érintő terv alapvető célja a vízközeli élmény megteremtése a partközeli zöldfelületek vízparthoz csatlakozásával és gyalogos-kerékpáros kapcsolatok nyitásával. Az utak mentén a faállomány kiegészítését, fokozatos frissítését tartják szükségesnek.

A III. kerületi szakaszra vonatkozó terv kiemelt célként kezeli a folyópart megközelítésének és rekreációs használatának biztosítását, különös tekintettel a gyalogos és kerékpáros bejárhatóságra, új rekreációs és sportolási lehetőségek megteremtésére. Mint írták, a használaton kívüli területeken megvalósíthatók kulturális, intézményi és közösségi célú, valamint sport- és rekreációs célú fejlesztések, valamint új intézményi funkciók is. Új funkciók telepítésére a volt Gázgyár még hasznosítatlan területein és az Óbudai-sziget területén van lehetőség – írták az előterjesztésben.

Az újpesti, IV. kerületi partszakaszt érintő terv szerint a Palotai-sziget belső területén sportcélú mintaberuházás épülhet: sportpályák, sport- és rekreációs épületek, amelyek összesen 16 sportág igényeinek felelnének meg. Az épületek energiaszükségletét a szomszédos szennyvíztisztító-telepen keletkező többlethő újrahasznosításával biztosítanák.

A XIII. kerületi partszakaszra vonatkozó terv a vízkapcsolat erősítésére törekszik. Kerékpárutak és sétányok létesítésével rekreációs tengely alakulhat ki a belvárosi és a kerület külső részei között. A partszakasz déli részén, a Meder utcáig terjedően, egy közpark kialakítását tervezik. A Meder utca végében a Népszigetre vezető közműhíd lábánál elterülő, jelenleg "zavaros képet mutató" terület rendezésével a partot megnyitnák a közforgalom számára, az új beépítéssel – igazodva a kialakult lakóterülethez – az öbölnek egyfajta kapuja alakulna ki. A Dráva utca vonalának folytatásában egy gyalogos-kerékpáros hidat építenének a Margitszigetre.

A XXII. kerületi partszakaszra vonatkozó tervben szerepel a Duna menti kerékpáros útvonal nyomvonala, és a dokumentum szerint a volt Hunyadi-laktanyánál is szükséges biztosítani a part gyalogos megközelítését. A volt laktanya területén a kedvező elhelyezkedésre és az önkormányzati tulajdoni, vagyonkezelői lehetőségekre építve jelentős funkcióváltás irányozható elő - olvasható a javaslatban, amelyben a Duna melletti területsávon javasolnak közterületi sétány övezetet meghatározni, amely lehetővé tenné a part bejárhatóságát és a könnyebb megközelítést.

A Népszigetre vonatkozó szabályzat szerint a terület egy részén kizárólag sport, strand, kereskedelmi, szolgáltató, szállás jellegű, valamint vendéglátás célú fejlesztések valósulhatnak meg. A sziget nem üdülő vagy rekreációs funkcióknak helyet adó területei közül különleges kikötőterület az Újpesti-öböl mentén az egykori MAHART Hajójavító területe. Itt továbbra is javasolják megőrizni a hajózással összefüggő funkciókat.

A tervben hangsúlyozták, hogy a tájképvédelmi övezetbe tartozó területeken kiemelt cél a zöld karakterű Duna-part megőrzése, az épületek tájba illesztése.

A támogatásokról szóló javaslatot 24 igen, 2 nem szavazat ellenében és 2 tartózkodás mellett fogadta el a testület.

Az utánpótlás-nevelés támogatására az Újpesti Torna Egylet 40 millió forintot kap, a Ferencvárosi Torna Club és szakosztályai 80 milliót, a Vasas Sport Club 15 milliót, a Budapesti Honvéd Sportegyesület 20 milliót, a Magyar Testgyakorlók Köre szintén 20 milliót, a Kőbányai Sport Club 15 milliót, a Budapesti Vasutas Sport Club 10 milliót, valamint 5 millió forintot kap a Központi Sport és Ifjúsági Egyesület.

Jóváhagyta a ciszjordániai Betlehem és Budapest között nemrégiben megkötött testvérvárosi megállapodást a Fővárosi Közgyűlés szerdán.

A testület egyhangúlag támogatta a megállapodást, amelynek keretében lehetőség nyílik a klasszikus kultúra (színház, irodalom, zene, képzőművészetek, néprajz), a turizmus és zarándoklat, az ifjúság és sport, valamint a történelmi és kulturális örökség védelme és megőrzése területén való együttműködésre.

A Betlehem és Budapest közötti első kapcsolatfelvétel 2011-ben történt Tarlós István főpolgármester betlehemi látogatása alkalmával.

A főpolgármester idén júniusban hivatalában fogadta a palesztin nagykövetet, aki átadta Anton Szalman, Betlehem polgármesterének meghívólevelét. A meghívólevélben a betlehemi városháza egyúttal javaslatot tett arra, hogy "Budapest és Betlehem között testvérvárosi együttműködés létesüljön elsősorban a két város baráti kapcsolatainak erősítése, sokszínűvé tétele, valamint a kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeken való együttműködés lehetőségének megteremtése céljából".

Tarlós István a meghívásának eleget téve ellátogatott Betlehembe és a városvezetők szeptember 3-án aláírták a két város közötti testvérvárosi megállapodást.