Tarlós: a magyarságnak ma is keményen meg kell küzdenie céljaiért

Tarlós István a Magyar Nemzeti Múzeumnál tartott díszünnepségen úgy fogalmazott: "a márciusi forradalom üzenete, hogy mi, magyarok továbbra sem engedünk a '48-ból, nem hagyjuk, hogy nemzetünk érdekeit mások fogalmazzák meg helyettünk".

- tette hozzá. A főpolgármester hangsúlyozta azt is, hogy "a mai, bízvást történelminek mondható időkben meg kell találnunk a Magyarországot megillető helyet a második világháború utáni talán legnagyobb átalakulását élő világrendben, a modern kori népvándorlás viharos viszontagságai közepette, az európai és keresztény értékek elkötelezett védelmezőjeként".

- mondta Tarlós István. Közölte, szabadságunk megőrzése érdekében - amelynek kivívásáért oly sokat harcoltak elődeink - belső és külső akadályokkal is meg kell küzdenünk, mint történelmünk során megannyi alkalommal.

- hangsúlyozta a főpolgármester. Hangsúlyozta: "közös dolgunk ma is, és a jövőre nézve: együtt cselekedni a magyarságért. Ez a belülről jövő kényszer soha nem lehet elavult, soha nem lehet retrográd, soha nem lehet gúny tárgya." Mint mondta, ma is nagy szükség van pozitív, össznemzeti élményekre.

- fogalmazott.

Tarlós István emlékeztetett arra, Magyarországon 1848 indította meg a polgári átalakulást, a magyarság sokszoros túlerővel szemben folytatott önvédelmi harca pedig nemzeti mitológiánk egyik legfontosabb részévé vált. Az 1840-es évek végén forradalmi hullám söpört végig Európában, de csak a magyarok jutottak el a sikeres katonai ellenállásig.

- jelentette ki.

Tarlós István elmondta, az 1848-as forradalmat követő szabadságharc ugyan a katonai túlerővel szemben elbukott, a forradalom mégis győzött, 1848 vívmányait, eredményeit - a jobbágyfelszabadítást, a közteherviselést és a törvény előtti egyenlőség követelését - még a szabadságharc leverése utáni rémuralom és abszolutista kormányzat sem merte eltörölni.

Kiemelte: 1848 valódi mérföldkő a magyarság történelmében, és mélyen gyökerezik nemzeti hagyományunkban. A forradalom össznemzeti élménnyé vált, közmegegyezés övezte és övezi a társadalmi átalakulás szükségességét, a küzdelem értelmét, a szabadságharc vállalásának elkerülhetetlenségét. 1848-cal megszületett a modern magyar nemzet, és megkezdődhetett nemzetünk fejlődésének egyik fontos fejezete.

A főpolgármester kitért arra is, hogy a magyar nemzet egységes fővárosa, Budapest létrehozásának gondolata is a forradalomhoz vezető reformkorban született; Pest és Buda, a két testvérváros már az 1840-es években az ország fővárosává fejlődött politikailag, gazdaságilag és nem utolsósorban kulturális szempontból is. Azzal, hogy 1848 júniusában megnyílt az első pesti országgyűlés, Pest-Buda minden szempontból az ország fővárosává vált, ezzel megkezdődött az a folyamat, amely a főváros 1873-as egyesítéséhez vezetett.

Tarlós István beszéde elején az ünnepségen megjelent lengyel embereket köszöntve arról beszélt:

(MTI)