A főpolgármester kiemelte, hogy 2015-ben fogadták el a főváros gazdaságélénkítő és munkahelyteremtési stratégiáját, amelyben célként fogalmazódott meg az, hogy Budapest 2030-ra Közép-Európa vezető gazdasági térsége legyen. Tarlós István szerint az általános gazdasági fellendülés aligha tagadható a stratégia elfogadása óta eltelt időszakban, ezt adatokkal is alátámasztotta: 2010-ben sem Magyarországon, sem Budapesten nem volt GDP-növekedés (bruttó hazai termék), míg 2019 második negyedévében a magyar növekedés Európában az egyik legmagasabb, 5,1 százalék, és Budapesten termelik meg a magyar GDP mintegy 37 százalékát.

Hozzátette: 2010 júniusában a statisztikai adatok szerint 713 ezer budapesti lakos dolgozott, idén júniusban pedig 127 ezerrel több, 840 ezer. Tavaly a 18 és 64 év közötti korosztály foglalkoztatási rátája a fővárosban 77 százalék volt, ami a legjelentősebb javulást mutatta a környező nagyvárosokhoz képest: 2010 félévkor a munkanélküliek száma Budapesten 70 ezer volt, a munkanélküliségi ráta pedig 9,1 százalék.

– húzta alá.

A városvezető beszélt arról is, hogy a 2014-es budapesti területfejlesztési koncepció három szektort helyez előtérbe. Az egyik a tudás- és készségalapú gazdaságfejlesztés, az üzleti innovációban rejlő lehetőségek jobb kiaknázása, a másik a zöldgazdaság meggyökereztetése, az energiatakarékosság, ezen belül a megújuló energiaforrások használata és innováció. Harmadikként a turizmusban rejlő gazdasági lehetőségek kihasználását nevezte meg.

Tarlós István | Fotó: MTI

– jegyezte meg, majd hozzátette, jelentős előrelépést mutatnak a Budapest vonzerejét vizsgáló felmérések az innovációt illetően. Idén tavasszal Budapest lett egy brüsszeli több százezres szavazáson a legjobb európai úti cél, szintén idén az Economist tájékoztatása szerint Budapestet választották Kelet-Európa legélhetőbb fővárosának, miközben 20 helyet lépett elő az élhető városok ranglistáján 2010 óta.

Tavaly Budapest nyerte el az Európai Bizottság (EB) által alapított Startup Europe díj legjobb közigazgatásnak járó kategóriáját. Hozzátette, 2019-ben brit elemzők szerint a Brexit után Nagy-Britanniából elköltözni kívánó startupok között a legjobb európai nagyvárosnak Budapest számít, és egy szintén idei felmérés szerint a magyar főváros egyike a világ 100 leginnovatívabb városának. Tarlós István hangsúlyozta, hogy Budapest teljesítménye az ország erősen centralizált jellege miatt magasan kitűnik, országon belüli súlya a magas népességkoncentrációval, a hozzá automatikusan párosuló minőségi humánerőforrással és a fejlődő műszaki és gazdasági infrastruktúra jelenlétével, illetve ezekből következően a magas hozzáadott értékű ágazatok fejlődésével magyarázható.

Az Eurostat legfrissebb regionális, területi adatai szerint az agglomerációban, Budapesten és közvetlen környezetében mintegy 3 millió ember él – mondta, hozzátéve, hogy a közigazgatási határon belüli lakosságszám ismeretei szerint körülbelül 1 millió 780 ezret tesz ki. Magyarország népességének 18 százalékát adja Budapest lakossága és ez termeli meg az országos GDP 37 százalékát – mondta. Kitért arra is, hogy Budapesten az egy főre jutó GDP 2017-ben az uniós átlag 141 százaléka volt, ezért a vállalkozások fejlesztésénél nem bővelkedik uniós forrásokban.

A rendezvényen a BKIK díjakat adott át a budapestiekért kiemelkedő tevékenységet végző személyeknek és vállalkozásoknak. A Főváros Gazdaságáért Nagydíjban Tarlós István főpolgármester részesült, a Főváros Gazdaságáért díjat Szatmáry Kristóf országgyűlési képviselő, a Miniszterelnökség volt miniszteri biztosa, és Szabó András, a Resonator Vagyonkezelő Kft. cégcsoport tulajdonosa és ügyvezetője kapták. A BKIK Életműdíjat Simó Gabriella, a Stella Zrt. elnök-vezérigazgatója vette át.