Kocsis Máté egy hétfői, a koronavírus-törvény szavazása előtt tartott sajtótájékoztatón azt mondta, az ellenzék mondvacsinált okokra hivatkozott, amikor arról beszélt, hogy nem támogatja a jogszabályt. Most a legszélesebb körű összefogásra lenne szükség, hogy az emberek a politikai pártok között egységet érezzenek.

A korábban elhangzott ellenzéki kifogásokra reagálva azt mondta, hogy digitális parlamenti szavazásra az uniós tagállamok túlnyomó részében nincsen lehetőség. Ennek bevezetéséhez az alaptörvényt, a házszabályt és az országgyűlési törvényt is módosítani kellene, ami legalább egy hónap lenne. További időt venne el a rendszer kiépítése és még akkor sem biztos, hogy ellenőrizni lehetne, hogy ki ad le egy szavazatot, miközben fennáll a kibertámadás veszélye is.

A frakcióvezető úgy fogalmazott, hogy aki teljhatalomról beszél, az vagy nem olvasta a törvényt, vagy olvasta, de rosszindulatú és azért ismételgeti ezt a kijelentést. A jogszabály világosan fogalmaz, a járvánnyal szembeni megelőző intézkedésekről és a gazdasági hatásokra vonatkozó döntésekről van szó. Most nincs ideje pártpolitikai vitáknak vagy a miniszterelnökkel szembeni személyeskedésnek. Kérte az ellenzéket, tegyék félre azt a mantrát, ami kizárólag arra irányul, hogy gyalázzák a kormányfőt, a kormányt vagy a kormánypárti politikusokat, mert most közös fellépésre van szükség.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, könnyebb lenne a védekezés, ha az ellenzék is támogatná a jogszabályok elfogadását. Hangsúlyozta, a kormánypártok várhatóan tudják biztosítani a kétharmados többséget, de jó lenne, ha a járványhelyzetben az ellenzék is megmutatná az összefogásra való készségét.

– emelte ki a miniszter, aki hozzátette, hogy a külföldi beszerzésre biztosított forrásoknak sincs felső korlátja. Egyúttal köszönetet mondott azért, hogy szombat reggel óta az emberek többsége betartja a kijárási korlátozás szabályait. Ebben a helyzetben még az ellenfelekre is partnerként kell tekinteni, ezért azt remélik, hogy valamennyi politikai erő egyetértésre jut a járvány elhárításához szükséges lépésekben.

A veszélyhelyzetre, a rendkívüli jogrendre addig van szükség, amíg a járványveszély fennáll, azt követően egy nappal sem – fogalmazott. Számtalan valótlan állítás hangzott el ebben az ügyben, ugyanis a kormány nem tudja felülírni az alkotmányos rendelkezéseket. A kabinet rendkívüli jogrend idején rendelettel módosíthat törvényeket, de ez a felhatalmazás nem biztosít teljhatalmat, mert korlátozott, időben pedig addig tart, amíg a veszélyhelyzet fennáll.

Kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a rendkívüli jogrend nem ad lehetőséget az országgyűlési választás elhalasztására. Emlékeztetett, hogy amikor 2011-ben elfogadták az alaptörvényt, akkor sok mindenről volt vita, de a rendkívüli jogrend szabályozásáról nem. Vélhetően azért nem, mert kisebb-nagyobb módosításokkal, de átvették a korábbi alkotmány szabályozását. A mostani indítvány egy kormányzati hatáskört az Országgyűlés kezébe ad, ugyanis a parlament állapíthatja meg a veszélyhelyzet végét.

Gulyás Gergely hangsúlyozta, a veszélyhelyzet miatt meghozott kormányrendeletek nem maradnak hatályban. Azokat a szabályozásokat, például a gazdaságiakat, amelyeket továbbra is fenn kell tartani, az Országgyűlés vélhetően egy külön törvényben fogadja majd el a veszélyhelyzet után. Az elmúlt héten a korábbihoz képest már tömeges tesztelés indult meg, de az elvégzett tesztek száma még tovább fog nőni – jelentette ki. Hozzátette, a jelenlegi eljárásrendet jónak tartja.