A német városok szövetségének számításai szerint jövőre Németországnak 7-16 milliárd euróba kerülhet a menedékkérők ellátása. A magas hibahatár oka, hogy csak nagyon elnagyolt becslések állnak rendelkezésre arról, hány migráns érkezhet az országba 2016-ban, ahogy az sem biztos, hogy idén mennyivel lépik túl a kormányzat hivatalos, 800 ezer fő érkezéséről szóló előrejelzését. Egyelőre úgy számolnak, Németország jövőre 500 000-1 200 000 menekültet fogadhat be. A szíriai polgárháború várható éleződése azonban könnyen felülírhatja ezeket a számokat.

A központi költségvetésből ennek finanszírozására eddig 5 milliárd eurót különítettek el, a tartományok minden regisztrált migráns után havi 670 euró támogatást kapnak. Ebből fedezik a menedékkérők szállását és ellátását, az egészségügyi és szociális támogatását, valamint oktatását is.

A tartományi, illetve önkormányzati hozzájárulások mértékét azonban eddig nem szabályozták központilag. A német városok szövetsége szerint ez nem tűr halasztást, hiszen a berlini kormányzat döntésének következményeiben egyelőre nem egyenlő mértékben osztoznak a tartományok, önkormányzatok. A jelenlegi finanszírozási tervek szerint ugyanis a bevándorlási válság által leginkább érintett tartományoknak és önkormányzatoknak 3-5,5 milliárd eurót kellene jövőre saját erőből költeniük a migránsokra.

Kérdés, hogy a Merkel-kormány miből akarja fedezni a várható kiadásokat. A kancellár nemrég ígéretet tett, hogy a bevándorlási válság miatt nem fog adót emelni. A központi költségvetésben elegendő a többlet egy ennél nagyobb válsághelyzet finanszírozására is, ám azokra a forrásokra a gazdaságban is nagy szükség volna.

Egyre hangosabban kritizálják a kormányt, mind belföldön, mind külföldön, hogy túlkonszolidálta a költségvetést, a 2019-ig tervezett 0 százalékos deficit mellett nem jut forrás a gazdaság élénkítésére. Márpedig igény lenne rá. A német pénzügyminiszter év eleji elképzeléseit pedig jócskán felülírta a valóság. Wolfgang Schaeublének tehát hamarosan döntenie kell: vagy ragaszkodik a német példamutatáshoz, és továbbra is mindenek felett törekszik a büdzsé egyensúlyára, vagy feladja a megszorításos retorikát – ezzel pedig elveszíti a jogalapot, hogy számon kérje a nálánál lazább fiskális politikát folytató országokat.

A bevándorlási válság költségei ráadásul jóval magasabbak is lehetnek annál, mint amivel most Berlinben kalkulálnak. A német munkaügyi hivatal legújabb adatai szerint ugyanis az országban menedékkérelemért folyamodók mindössze 20 százaléka diplomás; azaz 80 százalékuk hosszú távon is segélyre és a beilleszkedéshez, szakképzéshez szükséges támogatásra szorul. Hogy ezeket az új kérelmeket feldolgozzák, már most jelentős létszámbővítést indítottak a munkaügyi hivatalokban:  3500 embert vesznek fel.

A német kormány nehéz választások előtt áll: feladja eddigi migrációs politikáját, hogy megvédje a költségvetését? Feladja a költségvetési szigort, hogy finanszírozni tudja humanitárius misszióját? Feladja a gazdaságélénkítést, ezzel visszaveti az európai gazdaságot, hogy megvédhesse az unióban képviselt álláspontját? Vagy feladja korábbi ígéretét, és adót emel? Merkelre tényleg nehéz tél vár. A hideg beálltával az emberáradat apadni fog, így a német kormány esélyt kap, hogy rendezze sorait. Meglátjuk, tud-e élni ezzel a lehetőséggel.