Az Európai Bizottság csak nemrég ismertette meg a tagországokkal az európai határ-ellenőrzési terveit, bár Magyarországnak kezdettől fogva az volt az álláspontja, hogy a válság kezelését innen kellett volna kezdeni – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a csúcsértekezletet követő sajtótájékoztatóján.

Az erre vonatkozó javaslatokat Magyarország is támogatja, ragaszkodva ahhoz a kitételhez, hogy a határok ellenőrzése és védelme nemzeti hatáskör; a  schengeni határok hatékony védelme érdekében azonban kiegészítő eszközök kellenek. Ha egy ország nem tud eleget tenni határvédelmi kötelezettségeinek, a többi tagállamnak lehetőséget kell adni, hogy segítsen ebben.

A Lex Greece-re azért volt szükség, mert Görögországnak eddig nem sikerült – és csekély az esélye, hogy eztán ez sikerüljön – megvédenie a külső schengeni határokat, így veszélybe került a zónán belüli szabad mozgás. Magyarország ezért azt javasolta, hogy alakítsanak ki a másodlagos védelmi vonalat a macedón-görög, illetve bolgár-görög határokon. A kormányfő szerint ezeknek a határoknak a védelmét kell megerősíteni, Bulgáriát pedig be kell venni a schengeni zónába, tekintettel a határvédelemben eddig tanúsított sikereire.

Magyarország az egyetlen a tagállamok közül, amely maradéktalanul teljesítette határvédelmi feladatait. Eddig 250 millió eurót költöttünk a schengeni határok védelmére, és Ukrajnából is sok menekültet és áttelepülőt fogadott be az ország. Ezt a szolidaritás részeként kell elismernie az uniónak is a kormányfő szerint. Bár a jelenleg hatályos szabályozás szerint Görögország feladata volna megvédenie a schengeni zóna külső határait, mivel erre nem képes, Magyarországra hárul ez a feladat. Magyarország ennek érdekében szorosan együttműködik Szerbiával, Macedóniával és Szlovéniával. Ha határőröket kérnek, határvédelmi eszközöket, ha fegyvereket: megkapják – mondta Orbán Viktor.