Az elmúlt hét a Jobbik kilépéseitől volt hangos, a hét vége felé komollyá vált a kérdés, hogy marad-e bárki a pártban. Mindeközben az MSZP is karcsúsodik, Gyurcsány kis gömböc módjára kebelezi be a tagokat. A Momentum sem hazudtolja meg magát, Cseh Katka influenszerkedik, koronavírus és migránsválság ide vagy oda, Brüsszelben az LMBTQ-jogok miatt aggódik. Mozgalmas hetei voltak az ellenzéki pártoknak, de segítünk az áttekintésben.

Jobbik: Balra át!

Kezdődött minden azzal, hogy a január végi tisztújító kongresszuson kizárólag Jakab Péter jelöltjeit válogatták be a Jobbik elnökségébe. Ezzel pedig a napnál is világosabbá vált a helyzet: a párt, aminek kezdeti célja a Gyurcsány ellen való harc volt, tíz év alatt nemcsak a gárdás mellényt dobta le magáról, de Vona Gábor vezényletére szépen lassan megkezdte átmasírozását a baloldalra, hogy végül Jakab elnöksége alatt a Böszme karjaiba vesse magát. Az elnökségbe került az az Ander Balázs is, aki az elsők között tette egyértelművé a Jobbikban, hogy szövetkezne Gyurcsányékkal. A Gyurcsány-ellenes Szávay-vonalból senki nem került be a testületbe.

Ezt pedig követte a szétesés.

A konfliktusokból amúgy is lehetett következtetni arra, hogy a Jobbikra komoly átalakulás vár, de arra azért senki nem számított, hogy egy hét alatt a szétesés szélére sodródnak. A kialakult hisztériás helyzetben a Jobbik alapító tagokat is vesztett. Bencsik János, a párt budapesti elnöke és országgyűlési képviselője nyitotta a sort, ami a kiszivárgott Jakab-hangfelvétel után azért várható is volt. Bencsik szerint elfogadhatatlan az a politikai irányvonal, ami „a Jobbikot egy önálló arcél nélküli, jobboldaliságát felvállalni szégyellő párttá teszi”, ezért kilép a pártból és független képviselőként folytatja munkáját. Bencsik kilépése után elindult a lavina: négy önkormányzati képviselő is kilépett: Varga Dániel és Zsitnyák János (I. kerület), Kovács Dávid Attila (XXI. kerület) és Dr. Staudt Csaba (XXIII. kerület). Elmondásuk szerint a Jobbik már nem ad lehetőséget arra, hogy „21. századi, konzervatív, jobboldali politikát” folytassanak. Majd jött Szávay, aki közel két évtizedes múlt után hagyta ott a Jobbikot. Ugyanezen a napon dobbantott Jakab kongresszusi kihívója, Lokody Levente is. A párt korábbi debreceni elnöke folytatta a sort, Bogdán Szabolcs sem tudott azonosulni az új, „balra át” iránnyal, alig pár nap alatt pedig 10 fő alá esett a debreceni tagtársak létszáma. A Vas megyei Jobbik pedig tegnap jelentette be megszűnését.

A megszűnés szélén levő párt elnöke egy friss interjúban pedig hogy, hogy nem épp arról beszélt: Milyen jó ötlet lenne a közös lista, közös miniszterelnökkel az élén.

(Elnyújtott) Hattyúdal, előadja: MSZP

Eddig is omladozott már a párt, de Szanyi Tibor, Botka László és Szöllősi Istvánné távozása igazi fejlövésként hatott: a kérdés már csak az, mikor esik össze végleg a szocialista tömörülés.

Szanyi Tibor is identitásvesztéssel vádolta pártját, ő azért hagyta ott az MSZP-t, mert szerinte az elveszítette baloldaliságát. Szanyi kapitány nem tétlenkedett az utóbbi hónapokban, IGEN Szolidaritás Magyarországért Mozgalom néven politikai pártot alapított mozgalma, az IGEN és a Magyar Szolidaritás Mozgalom. A párt leendő elnöke Huszti Andrea, a Magyar Szolidaritás Mozgalom szervezeti igazgatója lesz. Huszti korábban a Bajnai Gordon-féle Együtt-PM egyik alapítója és a Milla tüntetéseinek szervezője volt. Az alapítók közt Szanyi Tibor mellett ott van Székely Sándor, a Magyar Szolidaritás Mozgalom elnöke.

Az elmúlt időszakban az MSZP-ből többen is a DK-hoz igazoltak: Gyurcsány úgy falja fel a haldokló volt pártjából menekülőket, mint a mesebeli kis gömböc: Kiss László és Szaniszló Sándor budapesti MSZP-s polgármesterek is átülnek a DK-ba, de a legújabb fejlemények szerint a III. és a XVIII. kerület (volt) MSZP-s polgármesterei közölték már átlépési szándékukat a DK-ba, ráadásul folyamatban van három komplett vidéki szervezet csatlakozása is. Hogy hogyan tovább, marad-e bármi az MSZP-ből, az igencsak kétséges. A hét elején Gyurcsány Horváth Csaba (még) MSZP-s polgármesterrel ebédelt együtt. Lehet, hogy az MSZP már nem is létezik, csak egy Gyurcsány által vezérelt látszatpárt? Vagy hagyjuk is a költői kérdéseket.

A DK virul

Egyszázalékosként kezdte, mára pedig a legerősebb ellenzéki párt lett a Demokratikus Koalíció. Úgy tűnik, hiába Gyurcsány Ferenc múltja, vagy éppen jelene, nem tűnt el a politikai süllyesztőben. Mostanában kis gömböcként falja fel a gyengébb pártokból kiesőket, de az azért valószínűtlen lenne, hogy az általa szorgalmazott közös lista élére állna mint miniszterelnök-jelölt. Legutóbbi ATV-s interjújában arról beszélt, hogy kevés esélyt lát arra, hogy felesége töltse be ezt a pozíciót, de ha Dobrev mégis ambicionálná ezt, ő természetesen támogatná. A DK múlt heti kongresszusán olyan magabiztossággal beszélt terveiről és saját szerepéről, hogy nyilvánvalóvá tette: teljes mértékben tisztában van azzal, hogy most az ellenzék oldalán neki áll a zászló, saját magát az ellenzék vezetőjének tartja. Beszédében pedig megdicsérte a Momentumot: hogy ez jót jelent-e, azt az idő eldönti, mindenesetre a jelenség egy ősi kínai átokhoz hasonlít:

Momentum

A Momentum háza táján sok változás nem történt: hangulatkeltő megszólalásaik mit sem változtak, nemzetellenességük nem enyhült. Fekete-Győr András évértékelőjében arról beszélt, hogy a nemzetállamban gondolkodó értékeknek és elképzeléseknek nincs jövőjük, muszáj együttműködni Brüsszellel. Mindeközben Cseh Katka videósorozatot indított, hogy influenszerként ontsa magából a hangulatkeltést: bejelentkezéseiben magyarázza az unió működését, de van, hogy a szemétszedés vagy a koronavírus ügyét használja fel az Orbán-ellenes uszításra. Katkának – természetesen – az amerikai választásokról is van véleménye, nemrég egy Facebook-bejegyzésben arról írt, ha ő választhatna, akkor a kommunista Bernie Sanders neve mellé húzná az ikszet.

Cseh pártcsaládja, a Renew Europe pedig a koronavírus és a migránsválság kellős közepén olyan égető problémákkal foglalkozik, mint az LMBTQ-jogok érvényesítése: kidobtak egy 10 pontos LMBTQ-követelést, melyek között olyan követelések szerepelnek, mint az EU-tagállamok kötelezése a szivárványcsaládok elfogadására.

Arra, hogy a Momentum követné-e az ellenzéki pártok sorát és beolvadna-e Gyurcsány alá, kicsi az esély. A fiatal szavazók lelkesedését kihasználó párt biztosan egyedül akar majd érvényesülni, ezzel a közös lista és közös jelölt esélyeit is ronthatják. De mivel MSZP-s és SZDSZ-es utódokról van szó, azt is tudjuk jól: van az a pénz, amiért eladják magukat.