Karácsony Gergely nem mond le társelnöki posztjáról a Párbeszédben. A zuglói polgármester azt azonban bejelentette, hogy tesztelné a fegyvert, amellyel 2022-re készülhet a baloldal.

Hamarosan időközi polgármester-választások lesznek két budapesti kerületben. A VIII. kerületben Kocsis Máté távozik a posztjáról a megválasztása után, ugyanis a hatályos törvények szerint senki nem lehet egyszerre város- vagy kerületvezető és országgyűlési képviselő egy személyben. A XV. kerületben a Demokratikus Koalíció politikusa, Hajdu László mond le a polgármesteri székről és ül be a parlamentbe.

Karácsony Gergely szerdán jelentette be, hogy konkrét javaslatot tett arra, hogy legyen ellenzéki előválasztás a két kerületi időközi polgármester-választás előtt.

Az előválasztás ötletét nem először kapja elő a kalapból Karácsony, a baloldalon a 2014-es választási kudarcok után rendre előkerült az elképzelés. Az előválasztás során a megmérettetéshez csatlakozó pártok jelölteket állítanának a választás időpontját megelőzően, akikre szavazni lehetne. A korábbi elképzelések szerint ezt pártirodákban lehetne megtenni, és minden szavazókorú állampolgár részt vehetne rajta egy jelképes összeg befizetésének fejében. Arról egyelőre nem tudni, hogy most is hasonló lebonyolítást képzelnének-e el.

A baloldalon már 2012 óta fontos téma, hogy hogyan lehetne értékelhető eredményt elérni a választásokon. A jelenlegi választási rendszert 2012-ben vezette be a kormány. Az országgyűlési képviselők megválasztásának folyamata annyiban nem változott, hogy a magyar választási rendszer egy úgynevezett "vegyes rendszer", amelyben egyéni képviselőre és pártlistára is lehet szavazni. A változás abban áll, hogy megszűntek az úgynevezett területi listák, a választás egyfordulós lett, valamint megnőtt az egyéni választókerületben elért győzelem jelentősége. A Fidesz-KDNP célja az új rendszerrel az volt, hogy Magyarországon viszonylag könnyen stabil kormánytöbbséget lehessen elérni, így küszöbölve ki a számos európai országban rendre felbukkanó instabil politikai helyzeteket. Az ellenzéknek eddig 6 éve volt, hogy alkalmazkodni tudjon az új rendszerhez, ám ez a rendszeres marakodások, viták, érdekellentétek miatt nem sikerült. A baloldal eddig két stratégiát próbált ki: 2014-ben az összefogás volt terítéken, 2018-ban pedig a koordinált indulás. Most várhatóan megpróbálkoznak az előválasztással.

Az előválasztás – éppúgy, mint bármelyik politikai technika – előnyökkel és hátrányokkal is rendelkezik. Előnye például a baloldali szavazók mozgósítása, politikai cselekvésre biztatása. A mozgósításra azonban pénz és kampány kellene elméletben, de ezt a pártok simán megúszhatják, ugyanis az Index-444-HVG tengely vélhetően boldogan és önként besegít – természetesen a független újságírás jegyében. Az előválasztás ellen szól, hogy viszonylag könnyen meghekkelhető lenne, ha tömegesen vennének rajta részt jobboldaliak, akik egy kevésbé ismert jelölt mellett tennék le a voksukat – ezt egyébként egy-egy helyi választás esetén könnyebb kivitelezni, mint országosan. Az is az eredmény torzításához vezetne, ha az egyik párt aktívabban tudná mozgósítani a híveit és egy közepes párt felülreprezentált lenne a szavazatok számát tekintve. Az pedig végképp kérdéses lenne, hogy minden fél – esetenként akár 4-5 pártjelölt is lehet, valamint függetlenek is indulhatnak – kötelezőnek tekintene-e magára nézve egy hátrányos eredményt. A jelenlegi baloldali pártközi viszonyokat tekintve ez egy jogos kérdésnek tűnik.

Az előválasztás a VIII. kerületben nem valószínű, hogy számottevő eredményt hozna. Habár az országgyűlési választókerület határai nem esnek egybe a kerülethatárokkal, Kocsis Máté kis híján 4000 szavazattal szerzett többet baloldali ellenfelénél 2018-ban. A 2014-es önkormányzati választást pedig brutális fölénnyel nyerte meg, a szavazatok 57,17%-át szerezte meg.

A XV. kerület ebből a szempontból sokkal érdekesebb, ott Hajdu László az összefogás jelöltje kerekítve 44-41 arányban győzte le fideszes ellenfelét 2014-ben. A 2018-as parlamenti választásokon Hajdu kerekítve 42-38 arányban nyert. Ebben a körzetben a korábbi szoros eredmények tükrében egyáltalán nem lenne mindegy, hogy kit indítana a baloldal.

Az MSZP épphogy elkerülte a megsemmisítő vereséget és végül bejutott a parlamentbe. A pártnak azonban minimális célját sem sikerült elérnie: a Fidesz-KDNP kétharmados többséget szerzett az Országgyűlésben. A teljes elnökség lemondott, a párt láthatóan elég rossz állapotban van.

A Magyar Idők arról ír, hogy Kunhalmi minapi bejelentése, amely szerint elvállalná az elnöki megbízatást, komoly visszatetszést keltett a pártban.

Ennek oka, hogy a lap elnökségi forrásai szerint Kunhalminak a kampány arcaként is komoly felelőssége van a vereségben. A politikus alkalmasságát amiatt is vitatják, mert több nyilvános szereplés alkalmával is zavartan viselkedett. Egy sajtótájékoztatóján például csillapíthatatlan nevetőgörcs lett úrrá rajta, míg egy televíziós interjúja során a könnyeivel küszködött.

Kunhalmi egyébként saját bevallása szerint még nem döntötte el, hogy indul-e a posztért. Ha indulna, akkor vélhetően szembetalálná magát Hiller Istvánnal, aki a helyzethez képest láthatóan nagyon magabiztosan nyilatkozott a vereség utáni napokban és az MSZP-n belül a legnagyobb presztízzsel rendelkező szakpolitikus. Kunhalmin kívül vélhetően ismét bejelentkezne a posztért Szanyi Tibor is, a párt szélsőbalos brüsszeli képviselője, aki korábban is próbálkozott már, legutóbb Molnár Gyula ellenében. Ezek egyelőre inkább találgatások.

A pártban hamarosan tisztújítást tartanak, korábban arról szóltak a hírek, hogy ez napokon belül megtörténhet, ám később már arról beszéltek az MSZP-sek, hogy valamikor nyár elején kerülhet erre sor.