Az Országgyűlés elnöke szombaton Nagykanizsán hangsúlyozta, hogy nagyon fontos volna, hogy a betelepítési kvóta elleni őszi népszavazáson egyértelmű eredménnyel üzenjünk Brüsszelnek, hogy csak a magyarokra tartozik, kivel szeretnének egy országban élni.

Kövér László a Fidesz és a Kisgazda Polgári Egyesület zártkörű fóruma előtt beszélt újságíróknak arról, hogy ha nem lesz ott mindenki ősszel az urnáknál, mert azt gondolja, hogy ez nélküle is működni fog,

Nagyon fontos lenne, hogy világos, egyértelmű, határozott népszavazási eredménnyel üzenjünk Brüsszelnek, hogy csak a magyarokra tartozik az, hogy kivel szeretnének egy országban élni.

Úgy vélekedett, hogy ha az Európai Unió demokratikus intézménynek tekinti magát, akkor tiszteletben kell tartania a népszavazás eredményét. Hozzáfűzte, hogy az uniós politika folyamatosan változik, mert a magyar kormány először egyedül, azután a visegrádi négyek együttműködési rendszerében következetesen hangoztatta, hogy elsősorban a schengeni határokat kell megvédeni.

Továbbá kívül kell a menekültválságot kezelni, nem Európa területén belül, szét kell választani a gazdasági menekülteket a valódi üldözöttektől. Meg kell próbálni támogatni az országokat, amelyek tranzitországként Európa határainál felfogják a menekülthullámot, amelyek olyan térségekből indulnak,

A Parlament elnöke szerint az Európai Unió közvéleménye miatt az európai kormányok álláspontja is jelentősen módosult - talán legszembeötlőbben Ausztriáé -, és ennek maga után kell vonnia az EU intézményei álláspontjának megváltozását is.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szerint a népszavazáson a magyarság érdekét képviselve

Hozzátettem, Brüsszeli bürokraták diktátuma révén semmiképpen se erőszakolhassanak ránk olyan embereket, akiket a magyar közösség nem szívesen fogad be. 

Turi-Kovács Béla országgyűlési képviselő (Fidesz), a KPE országos elnöke arról beszélt, hogy az elmúlt években bekövetkezett események az agráriummal és a vidékfejlesztéssel kapcsolatos, 2012-ben elhatározott politikájuk átgondolását indokolja:

A sokat emlegetett földéhség, azoknál jelentkezett igazán, ahol a tőke is jelen van, vagyis a kis- és középbirtokosok csak jelentős eladósodás mellett vagy egyáltalán nem tudtak földet vásárolni.

Továbbá megfoghatatlan fogalomként jellemezte a családi gazdaságot, mert míg korábban meg volt határozva az egy család által birtokolható földterület maximuma, addig mára ez megszűnt. Kiemelte ugyanakkor, hogy a kisgazdák álláspontja az állami földek eladásával kapcsolatban nem azonos az ellenzékével, amelyik sanda elképzelést, földosztogatást lát.  

A kormány szándéka az értékesítéssel a felkészülés volt arra, ha a földforgalmi törvény az Európai Uniónál részben vagy egészben elbukik. Ebben az esetben ugyanis hosszú távon az állami földek értékesítése csak az EU szigorú szabályai szerint lenne lehetséges, ami lehetővé tenné a külföldiek földvásárlását:

(MTI)