Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Kiderült, hogy melyik a legélhetõbb magyar város

Tóth Dalma

2018.04.30. 10:00

Az Otthon Centrum friss kutatásában azt vizsgálta, hogy melyik fõvárosi kerületek és vidéki városok rendelkeznek a legmagasabb életminõségi mutatókkal.
Nincs változás a tavalyihoz képest: a fővárosban továbbra is az I. és az V. kerületben a legjobb lakni, a vidéki nagyvárosok közül pedig Eger, Veszprém és Tata a listavezető.

Az Otthon Centrum harmadszor készítette el azt az elemzést, amelyben az életminőség szempontjából lényeges mutatókat vizsgálták a 20 ezer főnél népesebb városokban – írja az MTI.

A két vezető budapesti városrész mellett jó helyezést ért el a fővárosban a VI., VII., IX., valamint a II. és XII. kerület is. A rangsor végén a fővárosi külső kerületek találhatók, ezek a XV., XIX. és a budai XXII. kerület kivételével nem olyan erős költözési célpontok, mint a közelben lévő agglomerációs települések. Az agglomerációban Budaörs és Gödöllő értékei a legjobbak, a két város a településre költözők számában emelkedett ki a többi város és kerület közül.

A legélhetőbb vidéki városok listáján az élen álló Egerbe viszonylag sokan költöztek be az elmúlt években, Veszprémbe szintén, és itt a foglalkoztatás is kedvezően alakult.

Az összesített lista első tíz helyezettje közé bekerült Szekszárd is. A nagyobb régióközpontok, mint Debrecen, Szeged vagy Pécs a középmezőnyben szerepelnek, mert bár megfelelő az intézményi ellátottság, de az ott lakóknak a munkába járás több időt igényel. A megyei jogú városok többsége szintén a középmezőnyben helyezkedik el.

Vannak olyan kisebb városok, amelyeknek ingatlanárai az életminőségük alapján mért érték alatt maradnak. Dunaújváros, Gyöngyös vagy Tata például az, ahol a lakások olcsóbbak ahhoz képest, mint amit az életminőségi mutató alapján várni lehetne. Salgótarján és Kazincbarcika lakáspiaci megítélése szintén jóval rosszabb, mint a foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi ellátás mutatói alapján várható lenne.

Ennek ellentéte figyelhető meg a főváros külső kerületeiben és az agglomeráció településein, ahol az árak jóval magasabbak, mint a hasonló életminőségi mutatókkal jellemezhető vidéki városokban. Ennek oka, hogy az itt élők számára nem csak az adott kerület vagy település intézményei elérhetőek, életminőségüket a szomszédos kerületek, illetve általában a főváros egésze biztosítja.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére