Abból az okból is húzódhat az új ukrajnai magyar nagykövet fogadó nyilatkozatának Kijev általi megadása, mert személye elfogadhatatlan Kijev számára – ezt sejtette Vaszil Bodnar ukrán külügyminiszter-helyettes a hétvégén a Twitteren írt bejegyzésében.

Az ukrán diplomata Menczer Tamásnak, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkárának az M1 aktuális csatorna péntek reggeli műsorában elhangzott kijelentésére reagált. Az államtitkár barátságtalan gesztusként értékelte, hogy hónapok óta húzódik az új kijevi magyar nagykövet fogadó nyilatkozatának (agrément-jának) megadása.

– írta a helyettes tárcavezető bejegyzésében, amelyet a Korreszpondent ukrán hírportál ismertetett.

Vaszil Bodnar a kárpátaljai "útlevélbotránnyal" és az annak nyomán történt kölcsönös konzulkiutasítással kapcsolatosan a zn.ua hírportálnak nyilatkozva kifejtette: véleménye szerint Magyarország elkezdett úgy viselkedni, mintha Kárpátalja az ő területe lenne. Megjegyezte, hogy nemcsak a magyar útlevelek kiadásáról vagy a Kárpátalja fejlesztéséért felelős kormánybiztosi tisztség létrehozásáról van szó. Utóbbi megnevezést Ukrajna azért kifogásolja, mert szerinte ezáltal a magyar kormány már a belügyeibe avatkozik be.

– szögezte le a külügyminiszter-helyettes.

Magyarország és Ukrajna között az okozott újabb feszültséget, hogy szeptember 19-én az Ukrinform ukrán állami hírügynökség kiszivárogtatott egy rejtett kamerával készült felvételt, amely felkerült a YouTube videomegosztóra is. Ezen ukrán állampolgárok magyar állampolgársági esküt tesznek a beregszászi magyar konzulátuson. Pavlo Klimkin külügyminiszter kijelentette, hogy a magyar konzulátus alkalmazottai megsértették Ukrajna törvényeit, ezáltal a konzuli kapcsolatokról szóló bécsi egyezményt, ezért Budapest vagy hazarendeli az időközben nemkívánatos személynek minősített beregszászi magyar konzult, vagy Kijev utasítja ki. Magyarország szerint viszont nem történt semmilyen törvénysértés, ezért a külügyminisztérium nem látta megalapozottnak egyetlen Ukrajnában szolgálatot teljesítő magyar diplomata hazarendelését sem.

Csütörtökön az ukrán külügyminisztérium diplomáciai jegyzékben tudatta, hogy a beregszászi magyar konzulátus egyik konzulját nemkívánatos személynek minősítette, és 72 órát adott neki az ország elhagyására. Válaszul Budapest még aznap kiutasított egy ukrán konzult Magyarországról.

Magyarország és Ukrajna kapcsolata nem volt mindig ilyen viharos. Például azután, hogy Ukrajnában kitört a polgárháború és a felkelők vélhetően orosz csapatok segítségével kiszorították az ukránokat az ország keleti feléből, valamint Ukrajna a Krímet is elvesztette, a magyar kormány igyekezett segíteni. Így például abban, hogy gázt szállított az országnak, amikor az oroszok elzárták a csapokat.

A nagyarányú területveszteségek azonban felszínre hozták az ukrán szélsőséges nacionalizmust, amelyet a központi kormányzat nem hűteni, hanem inkább fűteni igyekezett. A felfokozott hangulatban Ukrajna betalálta a kárpátaljai magyarokat és magyar kormányt, amely nem hagyta magát.

Az első komolyabb pofon az ukránok részéről az új oktatási törvény volt, amellyel nyilvánvalóan az volt a céljuk, hogy rossz helyzetbe hozzák a területükön élő orosz kisebbséget. Azonban a törvény a magyarok helyzetét is megnehezítette. A törvény egyik fontos pontja volt, hogy ráerőltette az ukrán nyelvtanulást a kisebbségekre. Szijjártó Péter úgy fogalmazott, hogy Ukrajna hátba szúrta Magyarországot oktatási törvényének módosításával.

– mondta a magyar külgazdasági és külügyminiszter. Az ukrán fél annak ellenére szavazta meg a törvényt 2017 őszén, hogy a magyar fél számos alkalommal kért változtatást rajta, ám végül a kifogásolt részek benne maradtak.

A másik súlyos téma a nyelvtörvény volt, amely szintén a kisebbségek ellen irányult és az ukrán nacionalisták indulatait igyekezett kiszolgálni.

A törvényjavaslat előírja továbbá, hogy a filmeket kötelező ukrán nyelven vagy ukrán felirattal bemutatni a mozikban. Az eredeti nyelven, ukrán felirattal bemutatott filmek aránya azonban nem haladhatja meg a havi 10 százalékot.

Az ukrán nyelvhasználatra vonatkozó jogszabályról itt olvashatsz többet.