A Fidesz politikusa a kormánypártok európai parlamenti (EP-) választási eredményéről elmondta: „azért nyertünk annyira meggyőzően, mert az ország meggyőzően fejlődött”, az emberek jobban élnek, „és ez a legfontosabb”.

Arra a felvetésre, hogy a kampány középpontjában a bevándorlási politika állt, kiemelte, hogy „a kettő összetartozik, a magyarok tudják, hogy mit veszíthetnek, ha nem állítjuk meg a migrációt”.

Hozzátette, hogy az illegális bevándorlást elutasító migrációs politikájuk már 2015-ben egyértelmű volt, és reméli, hogy időközben az Európai Néppárt (EPP) azon pártjai is közeledtek álláspontjukhoz, amelyek 2015-ben még nem így látták az ügyet.

Arról is szólt, hogy az EPP tagpártjainak többsége ellenzi az illegális migrációt, és egyetért azzal, hogy az országok önállóan dönthessenek arról, akarnak-e legális migrációt. Mindez megfelel a magyar kormánypártok álláspontjának – tette hozzá Gulyás Gergely, kiemelve: „toleránsak vagyunk, csak annyit mondunk, hogy a menekültpolitika ugyan az EU feladatai közé tartozik, de a migrációs politika a tagországok feladata”.

Az euróövezeti csatlakozásról szóló kérdésre válaszolva rámutatott, hogy amikor az ország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz (EU), vállalta az euró bevezetését. A kérdés az, hogy mikor történik meg a bevezetés. Közgazdászok szerint egy EU-tagország számára akkor előnyös az euró bevezetése, ha hazai összterméke (GDP) elérte az EU-s átlag 90 százalékát – fejtette ki a miniszter, megjegyezve, szerinte ez tíz éven belül elérhető.

Fotó: MTI

Az EPP EP-választási csúcsjelöltjéről, Manfred Weberről elmondta, hogy a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa „nem akarta, hogy támogassuk”, és „mi teljesítjük ezt a kívánságát”. Hozzátette, hogy az EPP-nek van egy sor tapasztalt, és „kormányzati tapasztalattal is” rendelkező politikusa, akik hajlandóak az Európai Bizottság vezetésére. Mint mondta, neveket azért nem árul el, mert nem akarja rontani az esélyeiket.

Megjegyezte: Manfred Webernek is az az érdeke, hogy találjanak más EPP-s politikust helyette, mert az EP-választás utáni EU-csúcson világossá vált, hogy a tagországi állam-, illetve kormányfőket összefogó Európai Tanács egyetlen csúcsjelöltet, így őt sem támogat a bizottsági elnöki tisztségre jelöléshez szükséges minősített többséggel. Az új összetételű EP erőviszonyaival kapcsolatban kifejtette: a választás valóban nem okozott „földrengést, de nagyon erős konzervatív képviseletünk van az EPP-ben és a parlamentben”, és éppen azok a konzervatív kormányok teljesítettek a legjobban, amelyeket a legélesebben bíráltak. A magyar kormánypártok, a lengyel Jog és Igazságosság (PiS), Matteo Salvini Olaszországban és az Osztrák Néppárt (ÖVP) Ausztriában, ők „a választás négy nagy győztese” – mondta.

Hozzátette: természetesen vannak témák, amelyekben „együtt tudunk működni a szociáldemokratákkal, a zöldekkel és a liberálisokkal”, és „az EPP-frakció részeként eddig is gyakran együtt szavaztunk más frakciókkal”. Azonban „állandó együttműködést nem akarunk velük, és azt gondoljuk, hogy az EPP-től jobbra is van számos fontos erő, amelyek egyáltalán nem szélsőségesek”. „Velük is érdemes együttműködni” – mondta Gulyás Gergely.

Elmondta: a szociáldemokratákkal, zöldekkel és liberálisokkal azért utasítja el a koalíciót, az állandó együttműködést, mert a választáson több mint 40 képviselői helyet elveszítő EPP veszteségei tovább növekednek, ha „még inkább feladja kereszténydemokrata profilját”. A közigazgatási bíróságok ügyéről a többi között elmondta, nem akarják, hogy ismét fellángoljon az Európai Bizottsággal 2012-ben lezárt vita az igazságszolgáltatási rendszerről, mert „potenciálisan negatív következményekhez” vezethet.

Arra a kérdésre, hogy az EPP-tagság megőrzése érdekében léptek-e az ügyben, azt mondta, hogy nem ez volt a döntés oka, de „meglehet, hogy az EPP-nek így könnyebb lesz minket benntartani”. Arra a kérdésre, döntöttek-e arról, hogy meg kívánják tartani az EPP-tagságot, Gulyás Gergely azt mondta: szerinte a Fidesz számára jobb, ha az EPP-ben marad, és „az EPP-nek is az a legjobb, ha megtart minket”.

A magyar-német kapcsolatokról elmondta, hogy nem nevezné rossznak a viszonyt, bár „volt már jobb is, és lehet is még jobb”. A két ország között „történelmi barátság és kiváló gazdasági együttműködés” van, és a kormányzati szinten is jó az együttműködés. A pártpolitikai szinten viszont gondot okoz, hogy a német nyilvánosságban „egy jó szót sem lehet szólni Magyarországról és kormányáról” – mondta Gulyás Gergely.

(MTI)