Az intézet honlapján csütörtökön közzétett adatokból kiderül: a Tárki legutóbbi, júliusi kutatása óta folytatódott a 2015 nyarától megfigyelhető trend, amely

Hangsúlyozták, a migrációs hullám két évvel ezelőtti csúcsához képest, ingadozások mellett ugyan, de a Fidesz-KDNP a teljes népességen belül 17 százalékponttal, a pártválasztók körében pedig 20 százalékponttal növelte táborát 2015 júliusa és 2017 októbere között.

A kormánypártok nem annyira az ellenzéki pártok támogatóinak elcsábításával erősödnek, mint inkább a bizonytalanok közül, hiszen a Fideszen kívüli összes párt népszerűsége lényegében változatlan vagy csak kismértékű gyengülésük figyelhető meg – fűzték hozzá. Az elmúlt negyedévre kitérve közölték: 

• a teljes népesség körében a Fidesz-KDNP tábora a júliusi 35 százalék után 39 százalékra, a pártválasztók között pedig 55 százalékról 59 százalékra nőtt;
• a Jobbik népszerűsége a teljes népességen belül júliusban 11, októberben pedig már csak 10 százalék volt, míg a pártválasztóknál 17 százalékról 15 százalékra esett.
• az MSZP támogatottsága a teljes népességet tekintve a nyári 7 százalék után ősszel 8 százalékon, a pártválasztóknál pedig 11 százalék után 12 százalékon áll.

A Demokratikus Koalíció (DK) a teljes népességen belül júliusban és októberben egyaránt 3 százalékot, a pártválasztók körében pedig mindkét hónapban 5 százalékot ért el. Az LMP a teljes népességen belül 2 százalék után jelenleg 3 százalékon áll, a pártválasztók körében pedig 3 százalék után 4 százalékon. Az Együtt mindkét hónapban 1 százalékot ért el a teljes népesség és a pártválasztók között is, a Párbeszéd tábora pedig továbbra sem éri el az 1 százalékot a teljes népességen belül, a pártválasztók között pedig a júliusi 1 százalék alá süllyedt októberre. A Momentum szavazótábora a teljes népességen belül 2 százalékról 1 százalékra, a pártválasztók körében pedig 3 százalékról 2 százalékra változott.

A Tárki tudatta azt is: az elmúlt negyedévben a pártot nem választók aránya sem változott érdemben, júliusban és októberben is egyaránt a választók bő harmada, 36 illetve 34 százaléka nem tudott választani a jelenlegi pártok közül, vagy nem nevezte meg választott pártját.

Az adatfelvételt október 13-21. között készítették 1017 ember személyes megkérdezésével. A véletlen minta reprezentálja az ország felnőtt lakosságát.