A házelnök az ukrajnai háborús helyzetet úgy értékelte: amellett, hogy – mint a háborúkban általában – ártatlan emberek élete veszik el vagy
megy tönkre, azért is tragikus ez a konfliktus, mert „két testvérnép csap össze”, és azért is, mert ennek a háborúnak csak vesztesei lesznek.

Szerinte a legtöbbet az ukránok veszítenek, de arra is felhívta a figyelmet, hogy Kárpátalján több mint 150 ezer magyar él. Hozzátette: veszít Oroszország is, hiszen olyan szankciókkal szembesül, amelyek biztosan nem válnak az orosz gazdaság és az orosz emberek életszínvonalának a javára.

– tette hozzá a házelnök, aki úgy látja, hogy a szomszédban zajló konfliktus – ha a háború esetleg véget is ér – nem fog megszűnni belátható időn belül.

Kövér László szerint ez azt is jelenti, hogy az Európa és Oroszország között a bizalomépítést a történelemben már régen tapasztalt mélypontról kell majd egyszer újrakezdeni. Ezt az európai gazdasági és biztonsági érdekek szempontjából drámai fejleménynek nevezte.

A Fidesz országos választmányának elnöke a közelgő országgyűlési választások tétjét úgy fogalmazta meg: vagy az elmúlt évtizedben a magyar emberek munkája révén elért eredményekre támaszkodva tovább tud fejlődni az ország, vagy visszatér „a külső erőket gátlástalanul kiszolgáló, a magyar nép érdekeit figyelmen kívül hagyó, az embereket megnyomorító baloldali vezetés”.

Szerinte a választási kampányban „semmi jóra” nem lehet számítani a magyar baloldaltól, mert annak vezetése „mindenre képes”, pont úgy, ahogy a Tanácsköztársaság, 1956 vagy 2006 idején.

Megjegyezte: nem zárható ki egy kis „internacionalista segítségnyújtás” sem külföldi titkosszolgálatok vagy az információs hálózatokat uraló egyes cégek részéről.

– hangoztatta.

Kövér László szerint a baloldal „morális mélyrepülésben” van, ennek fő okát pedig abban látja, hogy vezetőjük Gyurcsány Ferenc.

A házelnök Márki-Zay Pétert „Gyurcsány trójai falovának” tartja, és úgy véli: egy esetleges kormányváltás esetén nem Márki-Zay Péternek hívnák a kormányfőt, vagy ha mégis, akkor „rövid pórázon lenne tartva”, és „az emberek érdekeit figyelmen kívül hagyó és az ország szuverenitását aláásó, erőszakos és megszorító gyurcsányi politika térne vissza”.

Az elmúlt négy év parlamenti és kormányzati munkáját Kövér László úgy értékelte: a kormányoldal büszke lehet, mert nincs olyan terület, ágazat – a közbiztonságtól az egészségügyön át a foglalkoztatásig – ahol legalább részsikereket ne lehetne felmutatni. A pedagógusok és a rendvédelmi dolgozók béremelésére utalva hozzátette: mindig vannak újabb kihívások, amelyeket meg kell válaszolni, és van jogos igényekből fakadó elégedetlenség is, amit majd a következő időszakban kell orvosolni.

Az Országgyűlés elnöke az ellenzék parlamenti munkáját úgy kommentálta: „mivel ilyen nincs”, ezért azt nem is tudja értékelni.

– fogalmazott. Egyben sajnálatát fejezte ki, hogy – bizonyos szélsőséges, erőszakos helyzeteket kivéve – nem tudja „kipenderíteni” őket, amit egy „kocsmáros megtehet az ittas és kötekedő hajlamú vendégekkel”, legfeljebb pénzbüntetéssel tudja sújtani azokat, akik durván megsértik a házszabályt.

Kövér László az Európai Bíróság jogállamisági perben hozott döntését úgy értékelte: „minden határon túlmegy”, és az Európai Unió jövőjét tekintve aggasztó, hogy az Európai Unió Bírósága politikai szereplővé vált a Lengyelországgal és Magyarországgal kapcsolatos legutóbbi ítéletének meghozatalával. Szerinte az Európai Bizottság teljesen jogtalanul „einstandolta” a helyreállítási alap kapcsán közösen felvett hitel Magyarországnak járó részét. Ezt „diktatórikus, hatalmi visszaélésnek”, „közönséges rablásnak” nevezte, aminek szerinte az az oka, hogy Magyarország nem engedi be az „LMBTQ-őrület” képviselőit az óvodákba, iskolákba, hogy szexuálisan „érzékenyítsék” a gyermekeket.

A házelnök ezért arra szólított fel, hogy a népszavazáson az emberek mondjanak nemet a gyermekeik, unokáik „lelki-szellemi megrontására irányuló kísérletekre”.