Egykor még a zsidókat listázta volna, most a populizmus ellen és a menekültekért harcol
2018.04.03. 10:38
Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezető-helyettese és külügyekkel foglalkozó politikusa terjedelmes interjút adott egy kisebb, az európai politikával foglalkozó angol nyelvű portálnak, a European Security Journalnak.
A szombaton megjelent interjúnak már a címe is megdöbbentő.
Segítenünk kell a menekülteket, harcolnunk kell a populizmus ellen és együtt kell működnünk az EU-val"
– mondta a Jobbik vezetőhelyettese.
Gyöngyösi Márton eddig nem éppen a szolidaritás és az EU-pártiság szimbóluma volt. Úgy látszik, hogy a néppártosodó Jobbikkal ő is megpróbált elindulni a damaszkuszi úton. A probléma az, hogy pártjához hasonlóan ő is eltévedt, legalábbis az ESJNewsnak adott interjúja szerint.
Gyöngyösi azért nem volt mindig ilyen érzékeny, mint ebben a 2018-as interjúban. 2012 végén egy parlamenti felszólalás során azt követelte, hogy írják össze és hozzák nyilvánosságra, hogy mely képviselők izraeli-magyar kettős állampolgárok, ők ugyanis nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek.
Az izraeli-palesztin békétlenség kapcsán itt lenne az ideje annak,
hogy felmérjük azt, hogy az itt élő, és különösen a magyar országgyűlésben és a magyar kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára. Úgy gondolom, hogy adósai egy ilyen felméréssel Magyarországnak".
Gyöngyösit még abban az évben, pár hónappal a listázásos beszéd előtt jelentették fel holokauszttagadásért, mivel a The Jewish Chronicle című lapnak adott nyilatkozatában megkérdőjelezte a holokauszt magyarországi áldozatainak számát, valamint azt a tényt, hogy több százezer magyar állampolgárt a zsidó származása miatt gyilkoltak meg és deportáltak a második világháború alatt.
Ehhez képest a szombaton lehozott interjúban az ESJNews már úgy mutatja be a Jobbikot és benne Gyöngyösit mint "középre pozicionált, antipopulista, érzékeny, Európa-párti és bizonyos értelemben liberális" pártot és politikust.
A beszélgetés első, hosszabb részében a nemzetközi biztonságpolitika magyar vonatkozásait veszi számba Gyöngyösi, ebben a részben nem találunk semmi meglepőt. Hacsak azt nem, hogy a magát NATO-elkötelezettnek tartó Gyöngyösi 2015-ben még azt nyilatkozta a 444-nek, hogy el kell gondolkozni azon, "hogy NATO-tagnak lenni jelen pillanatban előny-e a számunkra vagy púp a hátunkon."
Most úgy fogalmazott,
nincs más választásunk, mint a NATO-tagság".
Később rátér a Jobbik európai kezdeményezésére, amelyről belföldön mostanság inkább hallgatnak a párt politikusai. Vélhetően azért, mert nem halad valami jól az aláírásgyűjtés. Ehhez kapcsolódva, általánosságban beszélve azt mondta, hogy
Kelet-Európában nem növekednek a bérek".
Ami természetesen ordas nagy kamu pont Magyarország tekintetében – még a tavalyi évre vonatkozóan is –, az előrejelzések szerint pedig 2018-ban Magyarországon lesz a legnagyobb bérnövekedés az EU tagállamai közül.
A legdöbbenetesebb nyilatkozatokat a migráció kérdésében adta Gyöngyösi. Egyrészt azért, mert gyakorlatilag a saját és pártja elképzeléseiként adta elő a jelenlegi kormány álláspontját, másrészt pedig azért, mert bizonyos kérdésekről teljesen másként beszél, mint ahogy a pártja itthon szokott.
Újra kell gondolnunk a biztonságpolitikánkat – hogyan vihetünk stabilitást Afrikába és Ázsiába?[...] Segítő kezet akarunk nyújtani, mert ezt diktálja a keresztény szolidaritás és nemzetközi kötelezettségvállalásaink"
– mondja Gyöngyösi, ezzel gyakorlatilag megismételve a jelenlegi kormány állásfoglalását.
Gyöngyösi érdekes gondolatokat oszt meg a Magyarország által befogadott 1300 oltalmazottról. Mint ismert, a Jobbik korábban őrjöngött, amikor "kiderült", hogy Magyarország befogadott 1300 valódi menekültet – mindez persze a nyilvánosan hozzáférhető adatokból végig világos volt. A Jobbik először követelte, hogy a kormányfő adjon számot az esetről, majd összefogott az MSZP-vel, hogy vizsgálóbizottság jöjjön létre az ügyben. Ez egyébként azért agyrém, mert ennek a vizsgálóbizottságnak az lett volna a feladata, hogy kivizsgálja: Magyarország miért tett eleget nemzetközi kötelezettségeinek.
[...] különbséget kell tennünk migránsok és menekültek között. A menekültek esetében nemzetközi kötelezettségeink vannak – a genfi konvenció és egyebek. És segítő kezet kell nyújtanunk"
– mondta Gyöngyösi. Sőt, tovább is ment, ugyanis a szavai alapján nem fogadunk be elég embert.
A kormány álláspontja, hogy nem számít honnan érkeztél, nem fogadhatunk be. Van egy kerítés, maradj távol, megvédjük az országot tőletek"
– mondja Gyöngyösi, aki szerint ez az álláspont kifejezetten káros.
Az oltalmazotti státuszt kapó emberekkel kapcsolatban háromszor is elhangzik, hogy "szolidárisaknak kell lennünk és teljesítenünk kell nemzetközi kötelezettségeinket". Ehhez képest belföldön a Jobbik mindent megtett, hogy ezzel a témával támadja a kormányt.