Aki ma a hajléktalanok utcai életformáját támogatja, az azért teszi, hogy tavasszal el tudja mondani, hányan fagytak halálra
2018.10.29. 18:30
Napokkal ezelőtt a teljes baloldali paletta – médiástól, kiöregedett színésznőcskéstől, pártostól – megpróbálta meglovagolni a hajléktalanok ügyét, és egy pár napig úgy tettek, mintha az valóban érdekelné őket, és nem csak szavazatszerzésre vagy orbánozásra használnák fel ezt a fajta szociális problémát.
Aztán kiderült, hogy magasan tesznek az utcán élőkre, hiszen a Soros-egyetem ügye elvitte a show-t, és mára már lekerült az ellenzék napirendjéről és a baloldali címlapokról a hajléktalanság kérdése.
Egyes vélekedések szerint a hajléktalanság szociális, közegészségügyi és közbiztonsági probléma is egyben. Korábban megírtuk, hogy ma Magyarországon egyáltalán nem kötelező csövesnek állni, hiszen több ezer férőhelyes melegedők és éjjeli szállók állnak a hajléktalanok rendelkezésre.
Hivatkoztunk Fülöp Attila szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárra, aki szerint az esetek döntő többségében a hajléktalanellátó rendszer képes volt a rendkívüli hideggel megküzdeni, az ellátottak többségét az ellátórendszer képes fogadni a meglévő kapacitásai terhére. Összességét tekintve tavaly a leghidegebb időszakban sem haladta meg a kihasználtság a 94%-ot, így elmondható, hogy maradt üres ágy a rendszerben.
Az elmúlt napokban a Menhely Alapítvány egyik vezetője, Győri Péter viszont egy petíciót kezdett el terjeszteni, amelyben a formális logikának teljes mértékben ellentmondva amellett áll ki, hogy
Az egész ügyet természetesen politikai haszonszerzésre használják fel. Sőt, egyes szociális munkások, valamint a Soros-féle a Város Mindenkié csoport aktivistái azt terjesztik az utcán, hogy megtelt a rendszer. Ami teljes mértékben hazug állítás, hiszen a rendszer Budapesten jelenleg körülbelül 70 százalékos kihasználtságú.
A közterületen élő hajléktalanok ellátórendszerben való megjelenésének monitorozása érdekében – a diszpécserszolgálatok adatközlése alapján – megyei bontásban elkészítettek egy kimutatást az ellátottakról, ebből kiderült, hogy Budapest esetében 316 fővel többen vettek igénybe éjjeli menedékhelyet.
Mindez azt jelenti, hogy az életvitelszerű utcai tartózkodás alternatívája egyértelműen a menhely.