Ivica Bosnjak horvát demográfiáért felelős helyettes államtitkár országa helyzetét ismertetve elmondta, a 4,5 millió lakosú államban 1,2 millió család él, amelynek 30 százalékában nincs gyerek, 50 százalékában pedig csak egy gyereket nevelnek. Horvátországban az elmúlt öt évben folyamatosan csökkent a lakosság, ezért

• a kormány sokat fektet az óvodai ellátás javításába,
• emellett megduplázta a gyermekgondozást segítő ellátást,
• adókedvezményekkel is ösztönzi a gyerekvállalást,
• a fiataloknak lakástámogatást biztosít,
• és dolgozik az egészségügyi rendszer fejlesztésén is.

Az államtitkár beszámolt arról is: bizakodással tölti el őket, hogy egy friss felmérés szerint a horvát fiatalok átlagosan több mint két gyereket terveznek.

Budapest, 2019. szeptember 5. Cakó Ferenc homokművész alkotása a III. Budapesti Demográfiai Csúcson a Várkert Bazárban 2019. szeptember 5-én | MTI/Koszticsák Szilárd

Lea Danilson-Järg, az észt belügyminisztérium családpolitikai és népesedésügyi főosztályának vezetője azt mondta, Észtországban az elmúlt tíz évben nem volt demográfiával foglalkozó minisztérium, ezt a hiányosságot a nemrég megválasztott új kormány szeretné pótolni. Az országban 2004-ben vezettek be nagyvonalú családtámogatási rendszert, például 1,5 éves szülési szabadságot, és bővítették a gyermekelhelyezési rendszert, amelynek hatására nőtt az észt nők foglalkoztatottsága és a termékenységi arányszám is.

– ismertette.

Kitért arra is, hogy támogatják azokat, akiknek egészségügyi okok miatt nem lehet gyerekük, az állam fedezi a kezelések költségét, a jövőben pedig még a lakhatás kérdésével is szeretnének foglalkozni.

Gaila Matulyte, a litván társadalombiztosítási és munkaügyi minisztérium tanácsadója közölte, Litvániában a legnagyobb gondot az elmúlt évtizedekben az elvándorlás okozta, mostanság viszont a visszavándorlás is problémát jelent, mert a visszatérőket újra integrálni kell a társadalomba, a nyelvet sokszor nem beszélő gyerekeket pedig az oktatásba kell bevonni. További nagy problémát jelent az országban az öngyilkosságok magas száma és a szegénység – fűzte hozzá. Úgy látják, hogy a gyerekvállalás legnagyobb akadálya épp a szegénység, ezért a kormány anyagi juttatásokat, óvodai elhelyezést és extra egészségügyi ellátásokat biztosít a gyerekes családoknak, valamint az új munka törvénykönyvében nagy hangsúlyt fektettek a munka-család egyensúly elősegítésére – számolt be róla a litván tanácsadó.

Tünde Bartha cseh miniszterelnöki kabinetvezető elmondta, az országban az 1970-es években volt a legmagasabb, 2,6-os a termékenységi arányszám köszönhetően az akkori támogatásoknak például a már házasság előtt felvehető kedvezményes kölcsönöknek, a lakástámogatásoknak, a bölcsődei ellátásnak és a biztos munkahelyeknek. Jelenleg ezekhez hasonló intézkedésekkel, valamint adókedvezményekkel, ingyenes taneszközökkel és akár négy évig tartó szülési szabadsággal próbálják ösztönözni a gyerekvállalást, de még így is csak átlag 1,7 gyerek jut egy szülőképes korú nőre – tette hozzá. Véleménye szerint meg kellene kérdezni a fiatalabb generációt is, mire van szükségük, és jobban be kellene vonni őket a döntéshozatalba.