A Gozsdu-vagyonról is tárgyalna Románia Magyarországgal
888.hu
2017.01.10. 11:28
Az új román kormány leendõ külügyminisztere rendezni szeretné Románia és Magyarország viszonyát. A "19. századi Soros Alapítvány" ügyérõl is tárgyal a két fél.
A balliberális román kormány külügyminisztere Teodor Melescanu kifejtette, hogy Románia külpolitikáját koncentrikus köröknek tekinti, melyek között az első és legfontosabb kör a szomszédokkal ápolt viszony. Úgy vélekedett, jelenleg nem a legjobbak Románia kapcsolatai szomszédaival, és már az a mondás sem állja meg a helyét, hogy „Románia legjobb szomszédja a Fekete-tenger”.
A kormányprogram az ország külügyi stratégiájában a szomszédságpolitika kapcsán külön foglalkozik Magyarországgal, a magyar-román viszonnyal is.
A magyarországi románokon a hangsúly
Fejleszteni kívánják a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat, véglegesítenék a kisebbségi vegyes bizottság egyezményének szövegét, és ismét összehívnák a bizottság ülését. A cél a Magyarországon élő románok identitásának megőrzése.
Emellett a budapesti Gozsdu-vagyon helyzetét érintő megoldások megtalálása érdekében is konzultációkat kezdeményeznének. Teodor Melescanu külügyminiszter a parlamenti bizottsági meghallgatás során „erkölcsi kötelességének" nevezte a magyar-román viszony javítását.
A Gozsdu-vagyon kell Romániának
Intézkedéseket sürget a Gozsdu-vagyon visszaszerzése érdekében a román ortodox egyház kolozsvári érsekségének a zsinata.
A "19. századi Soros Alapítvány" induló tőkéje 178 ezer 65 osztrák értékű forint, ami korabeli viszonyok között akkora vagyon, hogy ezzel a Fundatiunea lui Gozsduként bejegyzett alapítvány az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legjelentősebb magánalapítványává válik. A vagyon nagyságát jól érzékelteti, hogy az 1870-es, 80-as években egy vidéki tanító évi jövedelme 400-500 forint volt, egy kollégiumi tanár 1800 forintot keresett évente. Az alapítvány története itt.
Gozsdu Manó (Emanuil Gojdu) a 19. század második felében sikeres ügyvéd volt Budapesten, és alapítványt hozott létre "a tanulni vágyó magyarországi és erdélyi ortodox román fiatalok" támogatására. Az alapítvány vagyonát 1952-ben a magyar állam kisajátította. A két ország 1953-ban egyezményt írt alá, amelyben kölcsönösen lemondtak mindennemű vagyoni követelésről egymással szemben, de a kilencvenes évek második felében létrehozott nagyszebeni Emanuil Gojdu ortodox alapítvány jogutódként lépett fel, és ezen a címen szerette volna visszakapni a vagyont.
A Gozsdu-vagyonról szóló román-magyar vitát ideiglenesen lezárta a két ország külügyminisztere által kötött 2005-ös megállapodás, mely egy új Gozsdu Közalapítvány létrehozását rögzítette. Ebben a felek vállalták, hogy évente 200 ezer eurós állami költségvetési támogatást juttatnak az alapítványnak, amely ösztöndíjakkal, csereprogramokkal, a Gozsdu Manó Emlékmúzeum és Stratégiai Partnerségi Intézet létrehozásával szolgálta volna a magyar-román közeledést.
A megállapodást ratifikáló bukaresti kormányrendeletet azonban 2008-ban a román szenátus érvénytelenítette, és ezzel Románia egyoldalúan felmondta a 2005 és 2008 között hatályos magyar-román Gozsdu-egyezményt.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
