Az utolsó fordulókra igazán izgalmassá vált a budapesti első osztály: a bajnoki címért a Kelen és a REAC küzdenek, az utolsó fordulóban a két csapat ráadásul egymással játszik. Ám mielőtt ennyire előreszaladnánk, nézzük meg az előző fordulót!

A Kelen az ASR Gázgyárt fogadta. A Gázgyár hagyományosan a BLSZ I. élmezőnyébe tartozó együttes, idén ráadásul a Budapest Kupában pont a Kelen ejtette ki őket az elődöntőben. A bajnokságban gyengébb a Gáz, esélyük sincs már a dobogóra, ettől még előzetesen azt lehetett várni, hogy talán megnehezíti az óbudai csapat a Kelen dolgát.

A Kelen SC egy amatőr budai futballcsapat, székhelyük a XI. kerületben található, Kelenvölgy északi részén. A klub az 1940-es években a harmadosztályban is járt, egyébként szinte a teljes történetét a negyedik és az ötödik vonalban, azaz a BLSZ I-ben és a BLSZ II-ben töltötte. Az idei kiugróan jó teljesítményük meglepő, az elmúlt években nem küzdöttek a dobogóért sem. A mostani szezonban azonban a Kelen számított esélyesebbnek annak ellenére is, hogy ősszel kikaptak Óbudán a Gázgyártól.

Szombaton egyébként új pályát „avattam”, a Kelen sporttelepén még sosem jártam. Ezzel már a harminchoz közelít azon budapesti pályák száma, ahol voltam meccsen.

Viszonylag könnyen megközelíthető pályáról van szó, a 7-es busztól jó 10 perc sétára található, de az Allee elől induló 58-as busz közvetlenül a pálya előtt tesz le. A buszmegállóból egészen komoly panoráma nyílik a pályára. Jó ötlet volt az 58-ast választani, igazi bulijárat volt, 10-15 szurkolóval, főleg óbudaiakkal. Erre nem számítottam, de imádtam!

Tíz perccel a kezdés előtt alig volt valaki a lelátón, bezzeg a büfében... Mindenesetre a megállóból is lehetne nézni a meccset, csak minek potyázni?

A kezdésre egész sokan verődtünk össze, az árnyékos oldali lelátó szinte megtelt, a napos oldalon viszont alig lézengett valaki. Nem is csoda, ez a szombat volt az első nyári nap májusban.

A sportbüféként szolgáló étterem

Az első 10-15 percben úgy tűnt, a Gázgyárnak lehet keresnivalója a meccsen, azonban ezek a reményeim hamar szertefoszlottak. Érezhetően jobban akarta a Kelen a győzelmet, az volt a kérdés, mikor szerez gólt a hazai csapat.

Amíg 0–0 volt az állás, a környezetemben ülő Kelen-szurkolók nehezen viselték, ha állt a játék.

– hangzott a felkérdezés, de a válasz sem késlekedett:

A bíró ténykedését sok kommentár nem kísérte, a Gázgyár-szurkolók viszont már az első félidőben is jól szórakoztak, függetlenül a csapat játékától. A 32. percben a Kelen megszerezte a vezetést, utána a szünetig még lőhettek volna gólt, de az óbudai kapus bravúrjainak hála maradt az egygólos hazai vezetés.

A VIP...

Sokan voltunk!

A szünetben valószínűleg nem csak én söröztem, ugyanis a második játékrészben óriási bulit csaptak a Gáz-drukkerek, dalok, bekiabálások hangzottak el, volt minden. Pedig közben a csapat csak vergődött, az 54. percben már 3–0-t mutathatott volna az eredményjelző, ha lett volna a pályán.

illetve:

– ehhez hasonló heccelések szóltak a vendégoldalról, utalva ezzel a következő fordulóra, amikor a Kelen Rákospalotára látogat majd. Persze jöttek a megjegyzések a hazaiaktól is, bár a szurkolókat nem annyira szidták, inkább elismerték a teljesítményüket, hogy gyenge játék ellenére milyen sokan buzdítják a Gázgyárt. A játékosoknak viszont beszóltak, ha valaki reklamált vagy elesett, rögtön kapta az ívet:

vagy:

Már éppen kezdtük volna várni a lefújást, amikor az utolsó tíz percben két csodagól is esett. Az elsőt nem tudom a kapus számlájára írni: miután a Gázgyár kapusa felszedett egy indítást a kapujától 10-12 méterre, kigurította a labdát a védőjének, aki viszont a felezővonal környékén álló Kelen-játékosnak passzolt. Balogh nem volt rest, kapásból beívelte a labdát jó 40 méterről a tátongó kapuba, óriási gól!

Ezzel sem volt vége, az utolsó gól viszont inkább a kapus hibája volt, aki kint állt (becsületére legyen mondva, nem nagyon) és lézengett, erre válaszul Kun a félkörről irgalmatlan nagy gólt akasztott. 5–0 lett ezzel a vége, ennek ellenére a Gáz-szurkolók a végéig biztatták a csapatukat, a játékosok ezt meg is hálálták, kijöttek megtapsolni a közönségüket. A vereség láthatóan senki kedvét nem vette el a focitól, és igazából ez a lényeg!

Ünneplés az ötödik gól után

A Kelen győzelmével vezeti a tabellát, de nyert a REAC is. Ez azt jelenti, hogy az utolsó forduló előtt mindkét együttesnek 70 pontja van, de a Kelen több győzelmet aratott. Az utolsó körben a REAC fogadja a Kelent, aki nyer, az lesz a bajnok, döntetlen esetén a Kelen ünnepelhet. A bajnok automatikusan nem jut fel a harmadosztályba. Azok a megyei (és a budapesti) bajnokok, akik vállalják az NB III-as indulást, osztályozón küzdhetnek meg a tíz feljutó helyért. A REAC és a Kelen is megkapta a licencet az NB III-ra, így a bajnokkal még biztosan találkozhatunk az osztályozókon – kivéve, ha páratlan induló lenne az osztályozókon, továbbá a szerencse pont a budapesti bajnokkal lenne a sorsoláson.

Terveim szerint kilátogatok a BLSZ bajnoki döntőjére is, melyre pénteken kerül sor Rákospalotán. Azt viszont nem ígérem, hogy beszámoló is lesz arról, hiszen az NB III. is a hétvégén ér véget, vasárnap pedig budai derbit rendeznek Óbudán. Ami biztos: az eredményekért és a rövidebb beszámolókért érdemes követni a Pörge szurkol Facebook-oldalt!