Június első hétvégéje a magyar foci 2017/2018-as szezonjának utolsó hétvégéje volt. Az NB I-ben szombaton, az alsóbb osztályokban vasárnap ért véget a bajnokság.

Három meccsen voltam kint a hétvégén, bővebben az utolsóról fogok írni, ami egy óriási kiesési derbi volt.

Köszönhetően annak, hogy a Hévízi úti pályát a III. kerületi TVE mellett a Vác is használja, a Kerületke már pénteken pályára lépett az NB III. egyetlen előrehozott meccsén. Az ellenfél a BKV volt, egyik csapat számára sem volt már komolyabb tét.

Jó hangulatú találkozó volt pár viccesebb jelenettel, az eredmény ugyan 1–1 lett, de igazi gála volt a meccs, sarkazásokkal, fineszes emelésekkel. Sajnos a Kerület tartotta az idei szokását, és nem tudott megnyerni egy nyerhető meccset, de végül az ötödik hely meglett, az is szép eredmény. Jövőre dobogó is lehet ebből! Részletesebben a Facebookon írtam a meccsről.

Szombaton Újpesten jártam, ha a Kerületre azt írtam, jó hangulatú meccs volt, akkor ez igazi fieszta volt. Másfél héttel a kupagyőzelem után bronzérmet nyert az Újpest úgy, hogy a szünetben köszöntötték az 1998-as bajnokcsapatot is.

A meccs előtt egyébként rommá áztam több száz szurkolótársammal együtt. Csak bízni tudok benne, hogy kizárólag az eső miatt nem voltunk többen, a 4250-es nézőszám egy sima bajnokin jó lenne, de egy ilyen ünnepi hangulatú bronzcsatára 6-7000 embert vártam. Elvégre 30 éve nem volt olyan, hogy az Újpest kupát nyerjen és közben a bajnokságban érmes legyen.

Kisebb érdekesség még, hogy ez az Újpest–Debrecen volt Szabó Zsolt utolsó hivatalos meccse játékvezetőként. Nem is vezette rosszul a találkozót, bár a végén volt egy véleményes eset, amikor egy debreceni védő kezezett, a tizi pedig elmaradt. De rég voltam már olyan meccsen az NB I-ben, ahol nem volt bírózás, így mondhatjuk, jól sikerült a búcsúmeccs.

A 2–1-es győzelem után jöhetett az éremátadás, utána pedig ingyensörrel kedveskedett a klub a szurkolóknak. Nagy élmény volt, rég volt olyan jó Újpest-szurkolónak lenni, mint idén!

Vasárnap feltettem a pontot az i-re. Ahogyan arról írtam korábban, a Pénzügyőr–Csorna-összecsapás valóságos kiesési rangadó volt. Aki nyer, az marad bent, a döntetlennel mindketten kiestek volna.

Ennek megfelelően telt ház volt, 5-600 néző gyűlt össze Pasaréten, ennyi embert itt még nem láttam meccsen. Volt rendes szurkolás, dobok, piró, minden. Egy ilyen mérkőzés megerősíti a hitet az emberben, hogy igen, érdemes ezt csinálni, érdemes kijárni NB III-ra is.

Jó iramban kezdődött a meccs, dominált a Pénzügy. Először lesről találtak be, a meg nem adott gól okozott egy kisebb felháborodást a nézőtéren, de nem volt vészes a helyzet. Nem sokkal később amúgy is vezetést szerzett a hazai csapat, a félidőig pedig 2–0 volt az állás.

Az első félidőben cuki volt, ahogy az egyik "szekus" megjegyezte egy szerelésnél, hogy

A második játékrészben a pályán kevesebb volt az izgalom, annál jobb volt a szurkolás, ahogy közeledett a lefújás.

A másik kapuhoz közeli szekus szintén nagy forma volt, érdeklődött a többi meccs eredményéről, majd amikor megtudta, hogy nem a Pécs fog feljutni a középcsoportból, elmondta, hogy örül neki, mert tavaly is mit randalíroztak itt a pécsi szurkolók, amikor egy csoportban volt a Pénzügyőr és a Pécs.

A vége felé felhangzott egy "Pasarét, Pasarét!" rigmus is, erre reagáltak mögöttem így:

– ennek apropója amúgy az a pletyka, ami már legalább két éve tartja magát. A pletyka szerint a Pénzügyőr elköltözne Pasarétről Kőbányára, a Kőér utcába. Csak remélni tudom, hogy ez csak rémhír, a PSE helye Pasaréten van!

– ezt már az utolsó pár percben kiabálták páran, nem annyira sportszerűen, én kifejezetten sajnáltam a Csornát a kiesés miatt, de a Pénzügyőrnek szurkoltam, kell a budai derbi jövőre is.

A lefújás után hatalmas ünneplés kezdődött, NB III-ban ritka az ilyen. A Pénzügyőr bennmaradt (ehhez kellett az is, hogy a THSE ne nyerjen a bajnok Kaposvár otthonában, de nagyon simán kikapott 3–0-ra a csapat, ahogy azt várni lehetett), a Csorna kiesett.

Végezetül szeretném megjegyezni, hogy három hete az NB I. kiesőit ebben a cikkben jósoltam meg, egy héttel később az NB II. kiesőit is pontosan tippeltem meg. A harmadosztályban ilyen jóslásokba nem bocsátkoztam, bár az utolsó héten írtam róla egy elemzést, abban azt vártam, ami történt.