Soroséknak fontos témákra szórja a pénzt az EU kutatóintézete
888.hu
2020.10.22. 14:30
Ember nem tudja megmondani, hogy a koronavírus-járvány milyen hosszú távú gazdasági hatásokkal jár majd, és mennyibe fog kerülni a károk helyreállítása Európának. Ennek ellenére az Európai Unió úgy szórja a pénzt megmosolyogtató, de inkább siralmas kutatásokra, mintha nem lenne holnap. A nyílt társadalom ideológiai alappilléreinek feltárása azonban egy ismert tőzsdespekulánsnak is jól jön.
Mindig is tudni lehetett, hogy az Európai Unió előszeretettel költi a pénzt olyan dolgokra, amelyek nem feltétlenül a polgárok érdekeit szolgálják. Gondoljuk csak arra, hogy az Európai Bizottság (EB), illetve az Európai Parlament (EP) dolgozói több száz ezres szemüveget csináltathatnak, napi 25 ezer forintos termálkezelést igényelhetnek az európai adófizetők befizetéseiből, de akár potencianövelőt is felírathatnak az EP orvosi szolgálatával. Arra is van idejük, hogy olyan rendkívül fontos dolgokkal foglalkozzanak, mint az uborka görbületének meghatározása.
És most jön a képbe az Európai Kutatási Tanács (EKT), amelynek támogatási gyakorlatát az Alapjogokért Központ értékelte. Megállapították, hogy
számtalan komoly szakmai hozzáadott értékkel rendelkező kutatás mellett a tanács jelentős forrásokat költ a nyílt társadalom ideológiáját és célkitűzéseit támogató projektekre.
Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója szerint az EKT fő célkitűzése olyan szakmai kutatások megvalósítása, amelyek hozzájárulhatnak új tudományágak születéséhez, munkahelyek teremtéséhez.
Ezzel szemben az intézet olyan kutatási témákat karolt fel eurómilliós értékben, amelyek olyan ideológiai kérdéseket boncolgatnak, mint például a genderkérdés.
Kovács Attila, az Alapjogokért Központ projektvezetője szerint noha az EKT által támogatott projektek túlnyomó része valóban magas színvonalú természet- és társadalomtudományi kutatás, akad közöttük jó pár olyan projekt,
melynek témája megegyezik a nyílt társadalom ideológiájának alappilléreivel, és így a gender, a migráció vagy a jogállamiság kérdését járja körül.
Nézzük meg, hogy milyen hiánypótló kutatásokat végeznek az európai adófizetők pénzén.
„Mit jelent heteroszexuálisnak lenni?”
Nagyon fontos kérdés ez. A Goldsmiths College-ban megvalósult, 746 048 euró támogatásban részesített projekt olyan húsba vágó kérdésekre keresi a választ, mint „Mit jelent heteroszexuálisnak lenni?” vagy „Honnan tudod, hogy heteroszexuális vagy?” A projekt vezető kutatója a jamaicai származású Keon West, akinek kutatási területéhez tartozik a gender, a szexuális orientáció és az előítéletek kérdése. Idén júniusban jelent meg legújabb cikke, amelyben a közösségi meztelenkedésnek az egészséges testkép kialakulásában játszott szerepét taglalja.
Menekültügyi szexuális orientáció és nemi identitás: Egy európai emberi jogi kihívás
A bevándorlók kreativitása nem ismer határokat. Amióta ezresével érkeznek Európába a migránsok, többször is előfordult, hogy melegnek hazudták magukat, mivel így hivatkozhattak arra, hogy hazájukban emiatt üldözik őket. Magyarul: egy hazugsággal kijátsszák a rendszert, így pedig nagyobb eséllyel szerezhetnek menekültstátuszt.
A University of Sussex vezetésével megvalósult kutatást több mint egymillió euróval támogatta az EKT. Saját meghatározása alapján a projekt képet ad az Európában szexuális irányultság vagy nemi identitás alapján nemzetközi védelmet igénylő menedékkérők státuszáról és jogi tapasztalatairól, és meghatározza, hogy az európai menekültügyi rendszerek hogyan kezelhetik igazságosabban az ilyen személyek menedékjog iránti kérelmeit.
Migráns és szexuális orientáció.
Két olyan téma, amely mindannyiunk kedvenc filantrópjához is rendkívül közel áll. Nem lehet véletlen, hogy épp a University of Sussex kutatja ezt a témát, ugyanis a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) is szívesen ad pénzt az intézménynek.
Az OSF honlapjáról világosan kiderül, hogy 2016-ban 160 ezer Soros-dollárt kaptak. A hálózat persze nem létezik.
Globális állampolgársági törvény: nemzetközi migráció és alkotmányos identitás
Ez a European University Institute projektje, amely közel másfél millió eurójába került az uniós állampolgároknak. A kutatás a nemzetközi jog részeként egy új jogterület, a „nemzetközi állampolgársági jog” bevezetéséről elmélkedik, amely a „nemzetiségi jogot” szabályozná. A kutatás arra az „időszerű” kérdésre keresi a választ, hogy a nemzetközi jog milyen módon tudja korlátozni a nemzetállamokat honosítási követelményeik meghatározásában. Ez az intézmény egyébként szívesen oszt meg olyan cikkeket, amelyek eredetileg az OSF honlapján jelentek meg.
A menekültek migránsok: Menekültek mobilitása, elismerése és jogai
A University of Oxford berkein belül megvalósuló, 1 499 611 euróba kerülő projekt célja a menekültek védelmének újbóli értékelése a mobilitás és a migráció szemszögéből. A menekültjog három kulcsfontosságú aspektusát – a védelemhez való hozzáférést, a menekültstátusz meghatározását és a menekültjogokat – vizsgálja a menekültjogi szabályozással összefüggésben.
A University of Oxford nagyszerű kapcsolatot ápol Gyuri bácsiékkal, csak 2018-ban közel 600 ezer dollárt kaptak.
A déli humanitárius válaszok elemzése a szíriai lakóhelyelhagyásra: nézetek Libanonból, Jordániából és Törökországból
A University College London 1 498 069 eurós projektjének tárgya a szíriai polgárháború nyomán kialakult humanitárius katasztrófával kapcsolatos vizsgálódás. A kutatás kiindulópontja, hogy a menekültek támogatásában, segélyezésében a legnagyobb szerepet az áldozatos munkát végző NGO-k vállalták.
Teljesen véletlenül a migrációt kutató University College London szintén feltűnik az OSF adatbázisában. Eszerint 2017-ben 134 ezer, míg 2016-ban 745 ezer dollárral tudták lehúzni Sorosékat.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
