A hosszú szövegben rögtön bemutatja a 444, hogy a legutóbbi Európai Tanács ülésén a kormányfők többsége elsápadtan, megrökönyödve vették tudomásul azt, hogy megszületett a pedofilellenes törvény – melyet ők szándékosan csak „homoszexualitás megjelenítését tiltó magyar törvényként” hivatkoznak. Állításuk szerint habár nem is volt napirenden ez a téma, szükségét érezték a progresszív politikusok „falhoz szorítani” Orbán Viktor miniszterelnököt. Azt a kormányfőt, akit a magyar választók hatalmas többsége választott meg 2018-ban miniszterelnökké, így megadva neki azt a lehetőséget, hogy egy olyan törvényt alkosson a magyar népnek, mely a gyermekek védelméről szól.

Jól mutatja ez az eset is, hogy a nemzetközi baloldal szemében az, aki ki mer állni a hagyományos családmodell vagy épp a gyermekek védelme mellett, az egy mucsai tahó, akinek – szerintük legalábbis – semmi keresnivalója nem lenne a nyugati szalonokban.

A törvény nem arról szól, hogy a homoszexuális magyarokat bármiből is diszkriminálnák, vagy éppen üldöznék. Homofób törvényről hadoválnak, de még senkinek nem sikerült bemutatnia azt, hogy a törvény melyik részében található meg ezt a diszkriminatív eset.

Vitázhattak volna többek között a migrációról is, és annak veszélyeiről, melyet legutóbb élesben is megtapasztalhatta a germán nép. Angela Merkel mégse ezzel foglalkozott, még a magyar szurkolókat ért vegzálását se ítélte el. Egy szurkoló még mindig Németországban tarózkodik azért, mert kiment szurkolni a magyar válogatottnak Münchenbe. Igen, véhetően a szurkulók a meccs előtt kifejezték a véleményüket a szivárványos LMBTQ lobbi provokációjáról, viszont ez a véleménnyilvánítás megtörtént a másik fél részéről is – színes zászlók osztogatásával és rendőrök által a pályára beengedett férfival. Ezeknek az eseményeknek mind meg se kellett volna történnie, az egész napnak a meccsről kellett volna szólnia, de a fenséges Nyugat ez másként gondolta.

Kihasználnak minden alkalmat a magyarok vegzálására és sarokba szorításával. Jól látható, hogy rálépett a magyar kormány az újliberális Nyugat tyúkszemére.

Legutóbb pedig Mark Rutte állt a károgók színpadára, és csatába indult a holland válogatott sztárja, Georginio Wijnaldum is, aki egy minimális huhogást is hall akár egy nézőtől, akár egy bagolytól, ő levonul a plyáról – a szivárványos karszalagjával együtt persze, ami csak véletlenül díszeleg a karján.

Most látható csak, mennyire fontos volt az, hogy Magyarország kijelentette:

És amíg ők sivalkodnak, addig a magyaroknak nem kell semmi mást tenniük, csak egy kávét kérniük. Mert az igazság a mi oldalunkon van. És ez előbb vagy utóbb, de ismét be fog igazolódni.

Jó kijózanodást kívánunk Rutténak, Merkelnek, és azon nyugat-európai politikusnak, aki civilizációs vivmányként tekint erre az őrületre.

A magyarok melletti kiállást pedig köszönjük a szlovén Janez Jansa és a lengyel Mateusz Morawiecki kormányfőknek. Imádkozunk azért, hogy idővel többen is csatlakozzanak hozzájuk.