Itthon még mindig tart a legtöbb áruházban a Black Friday, amiből inkább egy egész hétvégét csináltak már az eladók. Az Amerikából származó „ünnepnap” az itthoni köztudatba nem olyan rég került be, az Egyesült Államokban viszont évtizedekre visszanyúló gyökerekkel rendelkezik. Nem olyan meglepő tehát, hogy az antirasszizmus mozgalma ezt a napot is elérte.

A tényleges Black Friday előtt a Campus Reform riportere a Floridai Egyetemen járt, ahol arról kérdezte meg a diákokat, hogy egyet értenek-e a vásárlási nap elnevezésével – hiszen a névben benne van a fekete szó. A kérdések alapját egy 2019-es, olvasói véleményekből összeállított rovat adta, ami a Chicago Tribune-ben jelent meg. Ebben ugyanis volt egy olyan rész, ami szerint a Black Friday diszkriminálja a fekete bőrű embereket.

A Campus Reform riportere azt a kérdést tette fel az egyetemi hallgatóknak, hogy támogatnák-e a Black Friday átnevezését valami kevésbé sértő névre. A legtöbb megkérdezett fiatal – nem meglepő módon – igennel válaszolt. Volt, aki azt mondta, hogy még sosem gondolt bele, hogy egyes emberekre sértő lehet az elnevezés, de ha sokan akarják, akkor nem lát problémát a névváltoztatással. Más egyenesen azon a véleményen volt, hogy bántó a Black Friday elnevezés.

Ezek után azonban a riporter felvilágosította a diákokat, hogy mire is vonatkozik valójában a Black Friday neve. A history.com oldala szerint ugyanis a 80-as évek végén a kereskedők azzal az indokkal vették át az egyébként már korábban is ismert Black Friday elnevezést, mert akkor az üzletek profitra tudtak szert tenni, és a fekete zónába kerültek – miután egész évben a piros zónában voltak, azaz veszteséggel üzemeltek.

A kis történelmi kitekintés már egyből megváltoztatta a diákok véleményét. Ezután már azt mondták, hogy nem kellene túlgondolni a nevet, ha valóban nem a bőrszínre vonatkozik. Az egyik diák azt mondta, hogy így, hogy tudja, mit is jelent valójában az elnevezés, nem tartja sértőnek, más pedig azon a véleményen volt, hogy a Black Friday elnevezés gyökereit ismerve nem változtatna rajta.

A Campus Reform már korábban is készített ellentmondásos interjút egyetemistákkal a Floridai Egyetemen. Nem is olyan rég a sokszínűségi kvótákról kérdezték a fiatalokat, akik azt mondták, hogy támogatják a kvóták bevezetését a munkahelyi és egyetemi felvételinél. Ez a gondolatmenet természetesen beleillik a woke gondolkodásba, hiszen azt helyezi előtérbe, hogy a képességektől függetlenül legyenek a felvételinél előtérbe helyezve valamilyen szinten a színesbőrűek, transzneműek, stb., még akkor is, ha esetleg egy fehérbőrű heteroszexuális ember jobb képességekkel rendelkezik náluk

Miután azonban a diákokat arról kérdezte a riporter, hogy a sportban is kellenek-e a kvóták, a véleményük egyből megváltozott. A többségük azon a véleményen volt ugyanis, hogy a sportcsapatok terén már nem kellenek a sokszínűségi kvóták, mert ott szerintük a tudás és a képességek alapján kell a legjobb embereket beválogatni.

Videó a riportról ITT.