Mit adott nekünk J.K. Rowling?

A könyvsorozat sikerét jól példázza, hogy filmes adaptáció is készült belőle, amelynek főszereplői, (különösen a Harry Pottert játszó Daniel Radcliffe és a Hermione Grangert alakító Emma Watson) igencsak sikeres karriert futottak be. A popkulturális mérföldkővé vált filmsorozat megjelenésének 20. évfordulójának alkalmából az HBO Max-on még egy másfél órás különkiadás is megjelent, amely a „Visszatérés a Roxfortba” címet viseli és egyféle osztálytalálkozóként hat, ezzel kielégítve a széria rajongóinak igényeit. Mindenki meghívót kapott, aki bármilyen formában hozzájárult a filmsorozat sikeréhez, így a színészek, a producerek és a stábtagok is. Egyetlen személy hiányzott a nosztalgiavonatról, mégpedig az, akinek az egész világ megszületését köszönhetjük, vagyis maga J.K. Rowling.

A popkultúrával foglalkozó Entertainment Weekly értesülései szerint Rowling is meghívást kapott, azonban stábja azon visszajelzést küldte, hogy az írónő archivált megjegyzései megfelelőek arra, hogy valamilyen formában bevágják őket a különkiadásba. A közel álló források szerint Rowling transzneműekkel kapcsolatos kijelentései nem játszottak szerepet a döntésben. Természetesen teljes bizonyosággal nem lehet megállapítani, hogy ez valóban így van, vagy mégis inkább konfliktuskerülésről van szó, ezért lássuk a tényeket.

Rowling egy megosztó figura a nyugati világban, miután a haladás zászlóvivői szerint olyan gondolatokat osztott meg a transzneműek kapcsán az elmúlt évek folyamán, amelyek a transzokat kirekesztő radikális feministákra (Trans-Exclusionary Radical Feminists, röviden TERF’s) jellemzőek, akik azt állítják, hogy a transznők – vagyis a biológiailag férfinak született, ám magukat nőknek vallók – valójában nem nők.

A világhírű üzleti magazinban, a Forbes hasábjain 2020 júniusában megjelent cikk egyenesen azt pedzegeti, és teszi fel a költői kérdést, hogy noha J.K. Rowling Harry Potternek tekinti magát, de a tények alapján ő inkább Voldemort lenne? Majd hosszan sorolja a transzneműek elleni bűnlajstromát, amelyek elfogadhatatlanok a mai politikai korrektség által dominált korszellemben.

Ezt jól mutatja, hogy Rowling bátor kiállásáért a valódi nők mellett több száz fenyegető levelet kapott transz aktivistáktól az évek folyamán, akik veréssel, megerőszakolással, meggyilkolással és felrobbantással fenyegették meg az írónőt, ami rávilágít arra is, hogy Nyugaton mekkora méreteket ölt a transzszexuális nőellenesség.

Orwelli progresszivizmus

2021 decemberében újabb kijelentéssel bővült a képzeletbeli bűnlajstrom, miután az írónő kritizálta a skót rendőrség azon új gyakorlatát, amely szerint a nemi erőszakot elkövető férfit nőként kell nyilvántartásba venni, amennyiben az erőszaktevő nőként identifikálja magát. Rowling – erőteljes utalást téve Orwell 1984 című könyvére – az alábbi posztot osztotta meg a Twitteren:

Az idézet rendkívül találó, miután Orwell disztópikus – ám egyre inkább rémisztően valóságos – regényét éppen az „emancipációért küzdő” transzlobbi valósítja meg, amely egyre totalitáriusabb jelleget ölt, miután megalkuvást nem tűrő módon végzi a tömegek agyát átmosó tevékenységét.

A transzlobbi nyomására és a haladás dicsőségére egyre elterjedtebbé válik a „művelt Nyugaton” az a gyakorlat, hogy magukat nőnek valló biológiai férfiakat (progresszív újbeszélül transznőket) női börtönökbe zárják, ahol dokumentált esetek bizonyítják, hogy megerőszakolják női cellatársaikat. Hiába mutatott be a Fair Play For Women nevű nőjogi szervezet bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az Anglia és Wales női börtöneiben fogva tartott 129 „transznő” közül 76 (vagyis majdnem az 59 százalékuk!) követett el legalább egyszer szexuális erőszakot, és ennek tudatában helyezték el őket női börtönökben.

A valódi nőjogi aktivisták (amilyen Rowling is), valamint minden jóérzésű ember természetes módon felháborítónak tartja a transzlobbi által leuralt negyedik hullámos feminizmus tevékenységét, ami abszurditásba fordulva védelmezi az erőszaktevőket és árulja el a biológiai nők jogvédelmét a „haladás” szellemében.

Több tiszteletet Rowlingnak

A Harry Potter filmsorozat mindhárom főszereplője (vagyis Daniel Radcliffe, Emma Watson és Rupert Grint) mellett több, a sorozatban feltűnő színész (például Eddie Redmayne, Evanna Lynch, Bonnie Wright, Miriam Margolyes, és Katie Leung) is kritizálta és elfogadhatatlannak tartja Rowling nézeteit. Emellett több olyan Harry Potter tematikájú oldal határolódott el az írónőtől, amelyek kifejezetten a rajongók közösségépítésén dolgoztak.

Forrás: Twitter

De mindezek mellett a progresszívok boszorkányüldözése ellenére az írónő valóságos hőssé és (az eddigieknél is nagyobb) példaképpé vált sok ember számára. Ezt jól mutatja, hogy az újmarxista Guardian által kiírt „Év embere szavazáson” Rowling kapta a legtöbb szavazatot, aminek következtében a szavazást inkább törölték. Utána természetesen letagadták, hogy a szavazást egyáltalán kiírták volna, azonban a cikk még mindig elérhető, és csak a szavazásra kattintva látszódik, hogy a szavazást inkább törölték, mintsem egy általuk démonizált személy nyerjen.

Mindennek fényében nem lenne meglepő, hogy az írónő nem vállalta magára fölöslegesen a konfliktust és csatlakozott ahhoz a nosztalgiavonathoz, ahol a biológiai nőket védelmező, a normalitás talaján álló nézetei miatt elmaradottnak és transzfóbnak tartják és teljes szívükből megvetik. Több J.K. Rowlingra lenne szüksége a világnak.