A tütü a múzeumba kerül? Az angol Observer című lap szerint egyre több balerina és a táncművészeti alkotó mondana le az 1832-ben megjelent hagyományos viseletről, a klasszikus balett egykori jelképéről. Az Ausztráliából Angliába elszármazott, már visszavonult Leanne Benjamin önéletrajzi könyvében elárulta, hogy nem szerette a tüllszoknyácskát.

– nyilatkozta Ms. Benjamin, és hozzáfűzte, természetesen nem beszélhet mások nevében, de a tütüviselés befolyásolhatja a párbeszédet a nemi identitással kapcsolatban, és nem ördögtől való, hogy a hagyományos baletthősök új, modern öltözékükkel is reagálhatnak a társadalom változásaira.

Az Ausztrál Balett művészeti vezetője, David Hallberg pedig elárulta, hogy táncosai boldogan lemondanak a tüllszoknyácskáról, hogy kipróbáljanak valami újat. A rendező táncosai természetesen tütü nélkül lépnek színpadra.

„Úgy vélem, az ausztrál közönség nagyon nyitott”- nyilatkozta a Guardiannak Mr. Hallberg.

Jo Meredith, az Egyesült Királyság Nemzeti Ifjúsági Balettjének kreatív igazgatója Kurt Weill A hét főbűn című produkciójában már az új szelek által keltett hullámokon lovagol, és a nemi szempontból semleges ruhákat részesíti előnyben. Természetesen lemondott a tütüről. Szerinte a fiatal balett-táncosok naprakészek a nemi identitással kapcsolatos kérdésekben, és ez befolyásolta művészi döntéseiket is. Jo Meredith példaként hozta fel a spanyol balerinát és rendezőt Tamara Rojót, a londoni Colosseum Nemzeti Balett vezetőjét, aki szintén száműzte a színpadról a tüllszoknyát az Alexander Glazunov és Marius Petipa által koreografált Raymonda adaptációjában.
Meredith meggyőződése, hogy a balerina fogalma fejlődik, bár a művészeti ág olyan alapfigurái, mint a Giselle vagy a Diótörőből ismert Cukorszilva Tündér viselete még a hagyományokban gyökerezik, a „nemileg semleges” ruhák azonban újdonságot és frissességet hozhatnak.