Horváth K. József: Lehet ilyen felmérést közvélemény-kutatásnak nevezni?

Nagy Dániel: Egy tudományos alapon nyugvó közvélemény-kutatás esetében a legfontosabb tényező az, hogy a lekérdezettek köre egyes, általunk fontosnak tartott szempontok szerint reprezentatív legyen arra az alapsokaságra, amire végül következtetéseket vonunk le. Rengeteg közvélemény-kutatással találkozik az ember, amelyek egyáltalán nem teljesítik ezt a célt, elég csak a különböző betelefonálós műsorokra, internetes szavazásokra, vagy pont a Facebookon a saját barátaink körében indított voksolásokra gondolni. Ezek a kutatások önmagukat sokszor tévesen, az egész ország véleményét bemutató felmérésekként aposztrofálják, pedig csak egy szűk kör véleményét tükrözik – ez történt a Medián legutóbbi kutatása esetében is. Az ilyen, divatos szóval élve véleménybuborékok a következményei annak, hogy akár nálunk 2018-ban, akár Donald Trump vagy a Brexit megszavazása esetén a „vesztes fél” nem érti, hogy miként kaphattak ki, hiszen ő folyamatosan csak a saját álláspontját visszatükröző véleményekkel találkozott. A közéleti közvélemény-kutatásokkal foglalkozó cégek a társadalom véleményének egyes szeleteit mutatják be, és egy eddig természetesnek vett alapvetés volt, hogy országosan reprezentatív kutatásokat publikálnak csak. Sajnos a világ változásával egyre kevésbé lehet még a tudományos alapossággal végzett kutatások esetében is a valós társadalmi megítélést feltárni, azonban, ha még a módszertani alapokat is sutba dobjuk, akkor nagyon nehéz lesz a szakma hitelességét visszaszerezni. Véleményem szerint a legfontosabb, hogy országos szintű következtetéseket csak tudományos megalapozottsággal végrehajtott, valóban a lakosságra a releváns szempontok szerint reprezentatív kutatások esetén szabad levonni. Remélem, és egyébként valószínűnek is tartom, hogy a Medián a későbbiek során nem fogja alkalmazni ezt a módszertant, illetve ha alkalmazza is, abból országos jelentőségű következtetéseket sem ők, sem az ellenzéki média nem fog levonni. Gondoljunk csak bele, vajon mi lenne a Medián, vagy az ellenzéki sajtó reakciója, ha a Nézőpont mondjuk a saját követői között készített volna egy ugyanilyen jellegű felmérést…

HKJ: Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója azt mondta, hogy óvakodna attól, hogy reprezentatívnak nevezze a felmérést. Ezzel azt is mondja, hogy mindez, amit állítottak, az nem igaz? Nem igaz a Medián 94 százaléka?

ND: Igen, valóban Hann Endre jelezte, hogy a kutatásuk nem reprezentatív, azonban azt is elmondta, hogy „ha a 94:6-os arány egy kicsit túlzott is, biztosra vehetjük, hogy a közhangulat egyértelműen a határidő nélküli rendkívüli felhatalmazás ellen van”. Ez természetesen nincs így, a Medián 94 százalékos kutatási eredménye egészen biztosan nem azt jelenti, hogy a magyar lakosság 94 százaléka ellenezné a kormány által benyújtott törvénytervezetet, de még azt sem lehet biztosan mondani ez alapján, hogy a többség így vélekedik. Ez a kutatás maximum azt mutatja meg, hogy a Medián oldalának követői (illetve, ha ők esetleg megosztották a kérdést, akkor az ő ismerőseik) ellenzik a kormány által benyújtott törvénytervezetet. A Medián oldalát jelenleg 6781 ember követi, Magyarországon pedig megközelítőleg 8 millió embernek van választójoga (a határon túli magyarságot még bele sem számítva). Valószínűleg kis túlzás lenne azt állítani, hogy mindenki ellenzéki szimpatizáns a Medián oldalának követők közül, de az azért könnyen belátható, hogy Mark Zuckerbergen kívül kevesen tudják róluk elmondani, hogy reprezentálják-e valamilyen szempontból is a magyar társadalmat. Ezt egyébként még Hann Endre is elismerte, miszerint „feltételezhetjük, hogy ennél valamivel többen vannak a támogatók”, sajnos azonban nem úgy lett befejezve a mondat, hogy: „még az is lehet, hogy az ellenzőknél is többen”, hanem a korábban már idézett téves következtetés lett levonva. Egy precíz módszertannal végzett közvélemény-kutatás már 1000 fő esetén is relatív pontos képet tud adni egy adott kérdés társadalmi megítéléséről, sok esetben „csak” a 3 százalékos mintavételi hiba csökkentése miatt kérdeznek ennél több embert meg. Hiába kérdezett ugyanakkor meg közel 3000 embert a Medián, ha ezen személyek teljesen más mikroklímát alkotnak, mint a teljes magyar társadalom. Ez egyébként egy régóta ismert tény, amivel minden bizonnyal Hann Endre is tisztában van, éppen ezért szúrt szemet szakmai berkekben többeknek is, hogy miért hagyja ezt figyelmen kívül a Medián.

Nagy Dániel Fotó: HírTv

HKJ: Ha nem igaz a következtetés, akkor ez nem más, mint a társadalom félrevezetése?

ND: Kétségtelen, hogy egy olyan eredmény lett publikálva, amivel mindenki tisztában van, hogy nem igaz. Bár Hann Endre már több mint 30 éve a szakmában van, így biztosan van tapasztalata arról, hogy egy-egy kutatásnak milyen következményei vannak a társadalom szempontjából, én mindenképpen megadnám számára a lehetőséget, hogy elmondja a saját álláspontját, mivel kívülállóként nem lehet biztosan megmondani, hogy mi volt a motivációja. (A Hann Endre-interjút itt olvasható – szerk.) A közvélemény-kutatói szakma jövője és annak renoméja szempontjából fontosnak tartom, hogy mielőbb tisztázhassuk, miért is választották ezt a „módszertant” a felmérésük során, illetve miért engedték, hogy publicitást kapjon mint egy hivatalos közvélemény-kutatás.

HKJ: Hiteltelen, valótlan „mérést” miért csinálhattak? Csak nem az ellenzéki pártok érvelését igyekeztek alátámasztani?

ND: Nem tudom, van-e összefüggés a két kutatás között, de a Nézőpont Intézet is készített egy (országosan több szempontból is reprezentatív) közvélemény-kutatást, amelyből kiderült, hogy a magyarok egyértelműen szeretnék fenntartani továbbra is a veszélyhelyzetet, ennek támogatottsága 94 százalékos. A kutatás a törvényjavaslat benyújtása előtt csütörtökön (március 19-én) indult. Ekkor még nem merült fel az ellenzéki oldalon, hogy ne szavaznák meg a hosszabbítást, illetve, hogy csak különböző megszorításokkal fogadnák azt el. Így értelemszerűen mi nem is tudtunk rákérdezni ezekre a kitételekre. A hétvégén az ellenzéki sajtóorgánumok és ellenzéki véleményvezérek arra jutottak, hogy nem érdekük megszavazni az ellenzéki politikusoknak a javaslatot. El lehet képzelni egy olyan szituációt, hogy ekkor már olyan kevés idő volt hátra a hétfői (március 23-ai) parlamenti szavazásig, hogy egy országos kutatásra már nem, hanem csak egy ilyen enyhén szólva is „rugalmas módszertannal” készülő gyors felmérésre volt csak lehetőség. Egyébként még egyszer hangsúlyoznám, nem azzal van probléma, hogy csináltak egy ilyen kutatást, hanem azzal, hogy ez egyenértékűként lett kezelve egy tudományos alapossággal végzett felméréssel.

HKJ: Közvetlen kapcsolat lehet a Medián és az ellenzéki pártok között?

ND: Azt, hogy melyik párt vagy politikus melyik kutatócéggel végezteti a felméréseket, az ő magánügyük, még akkor is, ha egy olyan magas rangú tisztviselő, mint a főpolgármester, maga is a Mediánnál kezdte a karrierjét. Mind az ellenzéki oldalon, mind a kormánypártok esetében is vannak olyan kutatócégek, amelyeknek az eredményeiben megbíznak, ez más országokban sincs másképpen.