888.hu: Mi lehet belpolitikai értelemben a legnagyobb téttel bíró kérdés a 2017-es évben?

Kiszelly Zoltán: A belpolitika egyik legmeghatározóbb kérdése az lehet 2017-ben is, hogy sikerül-e a Fidesznek továbbra is megőriznie a centrális erőtér működését, ami jelenleg a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Fidesztől jobbra és balra is vannak pártok. Egyenlőre a kormányzó pártszövetség sikeresen fenntartja a centrális erőteret. A Fideszt támadó ellenzéki erők között pedig még nem dőlt el, hogy melyik lehet a legerősebb és így melyik válhat a Fidesz kihívójává a 2018-as választásokra. A Jobbik szemmel láthatóan mindent elkövet annak érdekében, hogy egy egységes párt képét mutassa. A párton belül zajló mostani tisztogatásoknak talán az egyik pozitív hozadékaként azt lehet megjegyezni, hogy ezeknek a megtörténte után, még most is sikerül fenntartani a párt egységének a látszatát a közvélemény szemében. Azt is előnyként lehet talán értékelni, hogy Vona Gábor egy kézben tartja a pártot, mert a baloldalon ugyanerre nincs példa jelenleg. A Jobbik a néppártosodási törekvéseivel alapvetően azt próbálja meg elhitetni az ellenzéki szavazók körében, hogy a Jobbik egy kormányzásra képes erő. Most úgy néz ki, hogy bár a Jobbik és a baloldali ellenzék közötti versengés még nem dőlt el véglegesen, de most a Jobbiknak mind az egységessége mind pedig a nagyobb szavazóbázisa is a javára szól a baloldali ellenzék pártjaival szemben.

888.hu: Lesz-e, és egyáltalán milyen alapon elképzelhető választási együttműködés a Jobbik és az MSZP valamint a DK között? 

Kiszelly Zoltán: 2017 a kísérletezések éve lesz a magyar belpolitikában. A Fidesz kihívójának szerepéért a Jobbik, az MSZP, és a DK között zajló küzdelem még nem dőlt el. A baloldali előválasztás eredménye nagyban befolyásolhatja a Jobbik és a baloldali ellenzéki pártok közötti lehetséges együttműködést. Ha valaki abszolút sikeresen kerülne ki például a baloldal előválasztási megmérettetéséből, az akár még le is nullázhatja a Jobbik ellenzéki pártok között kialakulni látszó előnyét. Ha viszont nem lesz látható egy, az ellenzék vezető szerepére vonatkozó vonzó alternatíva a baloldali előválasztás eredményéből, akkor az a Jobbik kihívói szerepét erősítheti úgy, mint amilyen helyzet a tapolcai időközi választás idején volt megfigyelhető. Ha a Jobbik válna a Fidesz legesélyesebb ellenzéki kihívójává, akkor az a legfontosabb kérdés, hogy a baloldali szavazók hajlandóak lesznek-e átszavazni a Jobbikra, tehát, hogy jobban gyűlölik-e Orbán Viktort, mint az egész mostanáig, úgymond náci pártnak tartott Jobbikot? A Fidesz ezt a 2018-as választások vonatkozásában számára fontos kérdés alakulását a most következő szentendrei időközi választáson már meg is figyelheti, amikor az ellenzéki szavazók majd megmutatják, hogy mennyire készek az esélyesebb ellenzéki jelölt felé húzni. A közelmúlt időközi választásai egyébként azt mutatták, hogy a baloldali szavazók átszavaztak a Jobbikra. Kálmán Olgának a Hír Tv-hez átszerződtetése összefüggésbe hozható ezzel a folyamattal, mivel akár annak a tesztjeként is felfogható, hogy vajon a baloldali szavazók követik-e Kálmán Olgát a távkapcsolójukkal az ATV-től a Hír Tv-hez? De hasonló módon, a tesztelése várható annak is, hogy vajon a az olyan szavazók, akik hajdan Mécs Imre, vagy Tölgyessy Péter támogatói voltak mely pártokat támogatnák most. A személyek mellett ugyanakkor biztosan lesz arra vonatkozó kísérletezés is, hogy vajon a Jobbik szavazói hogyan fogadjak baloldali témák felvetését, valamint baloldali ügyek képviseletét.

888.hu: Mi történik, ha nem szerzi meg senki sem az ellenzéki oldalon az elsőbbséget?

Kiszelly Zoltán: Nagyon nagy valószínűséggel ősszel az lehet majd az egyik legaktuálisabb kérdése a magyar belpolitikai életnek, hogy alakul-e új párt Magyarországon. Ez egy örökzöld téma, ami adja magát a ciklus idejének múlása alapján, ahogy ez annak idején 2001-ben például a Centrum Párt esetében is történt. Most legutoljára Lengyelországban arra volt példa, hogy egy ilyen új alapítású párt sikeresen szerepelt a választáson. De Szlovénia, Románia és Ausztria is példát mutatott az új pártok alapítására. Magyarországon sem lehetetlen, hogy a jobb- és a baloldalból egyaránt kiábrándult szavazók megnyerésére sikeresen pályázhasson egy új alapítású párt, mivel az LMP egyre kevésbé látszik képesnek ennek a szavazói körnek a megnyerésére.