888.hu: A jelenlegi helyzet, a Botka lelépését övező hitelvesztés jelentheti azt, hogy politikai értelemben vége van az MSZP-nek? Lehet, hogy alig, vagy be sem jut a parlamentbe az MSZP, amelynek a volt Köztársasági téri székházát egyébként épp most bontják el végleg?

Galló Béla: A legrosszabb forgatókönyv sem kizárt, ami egy 5 és 10 százalék közötti választási eredmény lehet 2018-ban. Ha 5 százalékhoz lesz közelebb az eredmény, az már a lengyelesedésnek, a varsói expressz budapesti érkezésének az egyértelmű bizonyítéka. Egy olyan folyamatról van szó, amely már régóta zajlik az MSZP-ben, csak nem akarták észrevenni. Gyenge eredményük pedig felhozhatja a DK-t. Ha a DK-nak jobb, vagy közel olyan eredménye lesz mint a szocialistáknak, akkor olyan helyzet állhat elő, amelyben a Gyurcsány oldalán levő hatalomtechnikai rutin és a kétségtelen politikai kamarillaképesség az nyilván elszívó hatást fog gyakorolni az MSZP politikusaira és a szavazóira is. Ami persze már addig is megtörténhet. Azt, hogy az MSZP a jelenlegihez képest növelni tudja a támogatottságát, azt most nagyon nagy fantáziával lehet csak elképzelni.

888.hu: Kívülről vagy a saját soraiból találhat még az MSZP miniszterelnök-jelöltet Botka lelépése után?

Galló Béla: A szocialistáknak a saját soraikból új miniszterelnök-jelöltet találniuk elég nehéz lenne. Egyrészt, aki szóba jöhetne például, az már volt, és nem is sikerült neki. Ez Mesterházy Attila volt. Az összes többi jelenlegi szocialista politikusról pedig nehezen tartom elképzelhetőnek, hogy el lehetne adni bármelyiket is ezen a „casting” piacon. Tehát, ha megoldást keresnek, nagy valószínűséggel egy kívülről jövő személyre gondolnak. Rebesgetik, hogy Karácsony Gergelyt kérnék fel például miniszterelnök-jelöltnek. Kérdés persze, hogy ez Karácsonynak mennyire lesz vonzó. Szerintem nem lesz az, de persze soha nem lehet tudni. Más konkrét jelöltről pedig csak találgatni lehet, ez Lengyel László szakmája. Olyan civil, akinek van reputációja – ha nem is a társadalom egésze, de legalább egy része előtt –, az nem hiszem, hogy most beleállna ebbe az MSZP-s belharcba, amibe a szocialista párt belemanőverezte magát. Nagy most a tanácstalanság az MSZP-ben. A szövetségkereső kezdeményezést egyértelműen kiengedték a kezükből. A DK és az LMP is elutasította az MSZP ajánlatát, amin valószínűleg Botka távozása után sem változtatnak. Most mindenki fut a pénze után.

888.hu: Az MSZP meggyengülése milyen módon befolyásolhatja a kisebb pártok választási esélyeit?

Galló Béla: Ez végső soron a választási részvételi aránytól függ majd. A Fidesznek és főleg a kisebb pártoknak az alacsony részvételi arány az érdeke. Ez esetben a Fidesz fegyelmezett szavazóbázisa nagyobb súllyal esik latba, a kisebb pártoknak pedig lejjebb kerül a bejutási küszöb. Alacsony és közepes részvételi arány mellett feltehetően a DK növelni tudja majd a szavazói számát annyira, hogy az MSZP közelébe kerülhet. Továbbá nem számítva az LMP-t, az Együtt, a Párbeszéd és a Momentum nem lesz a bejutási küszöb közelében, tehát az MSZP gyengülése sem fogja bevinni őket a parlamentbe. Az ellenzéknek elkötelezett elemzők abban bíznak, hogy a bizonytalan szavazók még megfordíthatják a választás eredményét. Csakhogy a választásszociológiai kutatások rendre azt jelzik, hogy a pártok iránti bizonytalanok szavazási kedve arányaiban nagyjából lefedi a biztos szavazók tényleges voksait. Az nagyon ritkán fordul csak elő, hogy a bizonytalanok tábora 80-90 százalékban egységesen átszavazna az ellenzékre vagy a kormánypártokra.

888.hu: Az MSZP meggyengülése eredményezheti azt, hogy sikeres lehet a Jobbik vagy az LMP baloldali szavazókra hajtó fordulata?

Galló Béla: Ha megnézzük az LMP mozgását és megnyilvánulásait, akkor sok olyan baloldali elemet fedezhetünk fel benne, mint a globalizációkritika és ökológiai érzékenység, amelyek révén az MSZP értelmiségi és középosztályos rétegeit sikerrel szólíthatja meg. De a szocialisták legszegényebb, és az MSZP-ben leginkább csalódott szavazói rétegeit a legnagyobb valószínűséggel majd továbbra is a Jobbik szippanthatja fel.

888.hu: Az ellenzék és így az MSZP által is nap mint nap mantrázott összefogási, jelöltállítási kényszer mennyire áll valós matematikai és társadalmi alapokon, és mennyire csupán értelmetlen ködszurkálás?

Galló Béla: Van egy alapvető önáltatás és egy strukturális hiba is az MSZP gondolkodásában. Mindenki arra hivatkozik, hogy ez a jelenlegi választási rendszer összefogásra predesztinálja a résztvevőket. Ez bizonyos mértékben igaz is, de csak azért, mert az ellenzék olyan, amilyen. Az MSZP 2011 környékén nagy hibát követett el, amikor nem tisztázta a Gyurcsány-kérdést a saját berkein belül. A szocialisták nem tették fel a kérdést maguknak, hogy vajon mitől baloldali az, amit Gyurcsány 2010 előtt, illetve amit azóta csinált. Ha szembenéztek volna ezzel, akkor akármilyen is a választási rendszer, egy hiteles baloldali alternatívát kínálhattak volna. De ehelyett ők a mai napig csak a papírokon létező ellenzéki összefogás matematikai képleteivel foglalkoztak. A szembenézésre a párt holdudvara sem volt képes. A mai napig a neoliberális gazdaságpolitika és a liberális értelmiség vonzásában élnek.

888.hu: Mi következik az MSZP meggyengülésével kialakuló új politikai helyzetből rövid és hosszabb távon a Fidesz számára?

Galló Béla: A Fidesz a 2018-as választásokra még – viszonylag – nyugodtan készülhet. Jelentősen nem befolyásolják esélyeit az ellenzéki fejlemények. Még a magas részvételi arány mellett is elérhetőnek tűnik számára a választási győzelem, alacsony választási részvétel mellett pedig még akár a kétharmadot is elnyerheti. 2018 után azonban hozzá kell, hogy kezdjen a Fidesz az elmúlt harminc évben felhalmozódott és még mindig létező társadalmi problémák megoldásának. Nagy kérdés, hogy 2018-ban, ha elkezdi harmadik kormányzati ciklusát, mi lesz majd az ajánlata Orbán Viktoréknak a magyar társadalom számára. 12 év kormányzati lehetőség már olyan politikai időintervallum a hatalomgyakorlásban, ami lehetővé teszi, hogy társadalmi léptékben is nagy dolgok történhessenek.