Arra, ugye, emlékszünk, amikor január 6-a után a Twitter úgy döntött, hogy törli az amerikai elnök profilját. Azt már kevesebben tudják, hogy ezzel együtt elhallgattattak 70 ezer másik konzervtív hangot is a közösségi médiában, de a legdurvább eset az volt, amikor a Google és az Apple törölte az elérhető alkalmazások közül, majd az Amazon konkrétan törölte az internetről az akkor már százmilliósra duzzadó alternatív Twitter, a Parler elérését.

Ezek után az ember fia, vagy lánya, hogyha konzervatív tartalmat akar megosztani az interneten – angol nyelven, mivel szerencsére az algoritmus a kisebb nyelveken még kevésbé szofisztikáltan szűri a tartalmat –, akkor maradnak az olyan lehetőségek, mint... igazából nem, nincs lehetőség. Mehet orosz vagy kínai internetes fórumokra.

Ez a gyakorlat sokaknál kiverte a biztosítékot, ami teljesen érthető, arra viszont talán senki sem számított, hogy ennyire széles szövetség jön létre a „Big Tech” ellen.

Az első meglepő üzenetet Angela Merkel tette ki, amely itthon is elhíresült, többek között Varga Judit általunk is megosztott Facebook-posztja után.

Az viszont kevésbé ismert, hogy azóta a második világháború utáni legfurcsább szövetséget hozta létre a Twitter lépése:

Merkel után rögtön másnap a francia kormány is elítélte a Google és az Apple gyakorlatát, nem is egyetlen miniszter, hanem rögtön három. Egyikük, Macron pénzügyminisztere, Bruno Le Maire szerint

– nyilatkozta, miközben a techóriások vezetőit következetesen oligarcháknak nevezte.

A francia kormány egyébként még ennél is tovább ment: az ügy kapcsán belengettek egy törvénytervezetet, amely gátolná, hogy cenzúrát alkalmazhasson egy-egy monopolhelyzetben lévő techcég.

Ami ennél még meglepőbb volt, az a „legszélsőbaloldalibb” Mélenchon reakciója, aki egy órán keresztül beszélt arról, hogy mekkora fenyegetés ma a világrendre a Twitter, a Google, a Facebook és az Apple terjeszkedése.

– nyilatkozta Marcon baloldali ellenzéke.

Megemlíthetnénk még Trump szövetségeseit is, például az ausztrál, japán vagy brazil kormányt, amelyeket szintén megrázta, hogy kiderült: az Egyesült Államokban van erősebb hatalom az elnökénél. De ezek nyilatkozatai nem annyira meglepőek, mint az amerikai kormánnyal közismerten hűvös viszonyt ápoló Mexikó elnöke, Andrés Manuel López Obrador nyiltkozata. A déli szomszéd úgy nyilatkozott, rettentően „baljós előjelnek” tekinti, hogy

Hozzátette: „Nem szeretem, ha embereket – legyen az bárki is – elhallgattatnak, vagy megvonják tőlük a jogot, hogy nyilatkozzanak a Twitteren vagy a Facebookon. Ezzel nem tudok egyetérteni, ezt nem tudom elfogadni.”

Magyarországon Schiffer András kelt ki egy Facebook-posztban, bár ő már régóta hirdeti, hogy meg kell törni ezen vállalatok uralmát.

A legújabb fejlemény pedig nem más, mint hogy Pamela Anderson is arról beszélt: lényegében a szólásszabadság mint olyan amerikában megszűnt létezni. Azt már nem megmenteni kell, hanem feltámasztani. Ennek apropóján kérte Trumptól, hogy részesítse elnöki kegyelemben Julian Assange-ot, aki ellen még mindig nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.