Jelenleg 468 közösségi autó van Budapesten – köszönhetően a GreenGónak és a most induló MOL Limónak.

Ám ez a szám az elkövetkezendő években nőni fog, Bécsben például már most 1200 autó van. Ső, egyes számítások szerint a nagyvárosi közlekedésben a közautózás (más néven a carsharing) a jövő. Eltűnnek a magántulajdonban lévő autók, s azokat felváltják a közautók.

A carsharing lényege, hogy mindenki, akinek van jogosítványa és vezetőképes állapotban van (például nem ittas), vezetheti a szolgáltatók autóit.

Korlátok természetesen vannak. Nem is kevés.

Az például, hogy a GreenGónál mind a 168 autó elektromos, egyet jelent a kicsi hatótávval. Hosszas kocsikázásokra tehát nincs esély. Az elektromos VW Up!-ok ugyanis egy töltéssel – jobb körülmények között is – csupán 100-120 kilométert tudnak megtenni. Hasonló a helyzet a MOL Limónál is, ott jelenleg 100 elektromos VW van, és azt ígérik, hogy a számuk növekedni fog. A MOL Limónál azonban van még 200 benzines VW Up! is, amelyekkel ellensúlyozható az elektromos autók hiányossága. De korlátot jelent a közösségi autózásban az is, hogy az autókat csak egy bizonyos zónán belül lehet „felvenni” és „letenni”. Nyugodtan elmehetünk az autóval a külvárosba, ám az autót tartósan nem hagyhatjuk ott (parkolni tudunk vele, de ha magunkkal visszük a kulcsot, azért fizetni kell). Vissza kell tehát vinni az autót a szolgáltatók által meghatározott zónahatáron belülre (igaz, ezt is bővíteni fogják). Végül a dugók sokasága és a parkolóhelyek csekély száma alapvetően megnehezíti a helyzetet.

Ennek ellenére a carsharing célja, hogy megkönnyítse a városi közlekedést. Alternatívát kínál a taxinak, és kiegészíti a tömegközlekedést. És mondhatni: komfortosabbá teszi az utazást – elfogadható áron.

Hatalmas segítség egy közösségi autó akkor, ha úgy kell mozogni a városon belül, hogy az taxival drága lenne, a tömegközlekedéssel pedig túl bonyolult. Jó szolgálatot tesz, ha el kell menni bevásárolni és nem akarunk cipekedni. Segítséget jelent akkor is, ha szakadó esőben, hőségben nem akarunk buszra, trolibuszra, villamosra várakozni. Egy közösségi autó éjszaka, hajnalban is hasznos, főleg a ritkán járó tömegközlekedés miatt. És végül, akkor is jó szolgálatot tesz, ha időben le akarjuk rövidíteni az utat.

Mind a GreenGóhoz, mind a MOL Limóhoz szükség van egy telefonos applikációra. Ezen keresztül működik a bérlés, azaz az autó megkeresése, nyitása, a bérlés elindítása, a bérlés és az autó lezárása. Illetve regisztrálnunk is kell a szolgáltatóknál.

A GreenGónál ez rögtön egy 4900 forintos kiadást jelent (igaz ezért 30 perc bónuszperc is jár), ráadásul személyesen be kell menni a cég irodájába. Azonban most van egy akciójuk, ami kiváltja a személyes regisztrációt és „házhoz mennek”. A MOL Limónál 5900 forint ugyanez, cserébe minden interneten keresztül működik. Igaz, most náluk is van egy akció, a regisztráció február 25-ig ugyanis ingyenes.

Ha regisztráltunk, akkor el kell dönteni, hogy fizetünk-e havi díjat vagy nem. Ha igen, akkor olcsóbb percdíjjal használhatjuk az autókat. Mind a GreenGónál, mind a MOL Limónál 990 forint a havidíj, cserében a GreenGónál 65, a MOL Limónál pedig 66 forint/perc a tarifa. De ha nem akarunk havi díjat fizetni, akkor a GreenGónál 80, a MOL Limónál pedig 77 forint/perc a díjazás.

Összességében nem drága egyik szolgáltató sem, de ha többen utazunk az autóban, akkor az utazási költség is megoszlik.

Az applikáció használata viszonylag egyszerű. Megnyitjuk a programot. A térképen látjuk a szabad autókat, amiket előbb le kell foglalnunk (ha közvetlenül az autó mellett vagyunk, akkor ezt nem kell), majd odaérve az autó mellé szintén ezzel nyitjuk ki.

A GreenGónál 30 perc van elérni a közösségi autót, a MOL Limónál 20 perc. Ha nem sikerül időben elindítani a bérlést, akkor előbbinél 4 óra büntetést kapunk – ennyi ideig nem foglalhatunk –, utóbbinál viszont ebből nem csinálnak problémát, nyugodtan újrapróbálkozhatunk.

A döntő különbség a két szolgáltató között az autók kinyitásában és lezárásában van.

A GreenGónál eleinte egy jóval könnyebb rendszer működött, elég volt csak a kódokat megadni, az autó kinyílt, és egy újabb „pötyögés” után már mehettünk is vele. Sajnos azóta – a rossz tapasztalatok miatt is – szigorítottak az autók használatán, ami azt jelenti, hogy „kárjelentést” kell adni az autóról indulás előtt, indulás után, plusz: le is kell fotózni az autót – a használat előtt és a használat után is.

A MOL Limónál elég bejelentkezni az applikációba a fiókunkkal, s az autó mellé érve, rövid „kárjelentés után” a kinyitás ikonra kattintva már nyílik is az ajtó, indulhatunk. Ez azért fontos, mert komoly perceket lehet megspórolni az egyszerűbb használattal.

A közösségi autózás nagyszerű dolog. A felhasználónak nem kell törődni az üzemanyaggal, a karbantartással és a parkolással (csak a zónán belül). Azonban, ahogy azt fentebb írtuk, utóbbi csak a zónán belül érvényes. Zónán kívül, ha mondjuk egy bevásárló központ parkolójában állítjuk le az autót, és magunkkal visszük a kulcsot, szintén percdíjat számolnak fel. Ez mindkét szolgáltatónál 15 forint/perc.

Végül mi történik, ha balesetezünk?

Mind a két szolgáltató autóin van kötelező felelősségbiztosítás és Casco. Ha szabálytalanul vagy netán ittasan vezetünk, a büntetés a mi cechünk. Ha pedig nem mi okoztunk kárt az autóban, azt fontos jelezni a két cégnek, nehogy a nyakunkba varrják az anyagi kárt. (A GreenGónál például ezért kell lefotózni az autót.) Fontos azt is megjegyeznünk, dohányozni, állatokat szállítani sem a GreenGo, sem a MOL Limo autóiban nem szabad.