2022. április 13-án a Demokratikus Választások Európai Platformjának berlini központja hírlevelet küldött a közelmúltbeli magyarországi választásokról és arról, hogy a folyamatot független választási megfigyelőcsoportok monitorozták, köztük a lengyel Ordo Juris Jogi Elemző Intézet és a Collegium Intermarium Egyetem által vezetett csoport.

A Demokratikus Választások Európai Platformját anyagilag támogatja a német kormány és az Európai Unió, amely számos kérdésben vitában áll a magyar kormánnyal, és leplezetlen módon beavatkozott a magyarországi demokratikus folyamatba azzal, hogy a választásokat megelőző időszakban a magyar kormányt bíráló nyilvános nyilatkozatokat tett és pénzügyi szankciókat is foganatosított Magyarországgal szemben. A Platform emellett számos olyan szervezetet is magában foglal, melyeket az a Soros György irányít és/vagy finanszíroz, akinek szintén hosszú időre visszanyúló konfliktusa van a magyar kormánnyal.

Az első, „A választások utáni nyilatkozatok és jelentések” című fejezetben hamis vádakat fogalmaznak meg, amikor azt állítják, hogy a független megfigyelőknek „a választások jóváhagyása volt a céljuk”. Azt is sugallják, hogy „az Orbán-kormány hívta meg” a megfigyelőket, ami az Ordo Iuris Intézet és a Collegium Intermarium megfigyelői esetében valótlan. Emellett „elfogult választási megfigyelőknek” nevezték őket, ami szintén nem igaz.

Azt is állítják, hogy „az EBESZ ODIHR, az EBESZ Parlamenti Közgyűlése és a Választási Megfigyelő Szervezetek Európai Hálózata (ENEMO) nemzetközi megfigyelői tanúsították, hogy a választásokon indulók nem egyenlő feltételek mellett vetélkedtek, és elmosódtak a határok az állam és a Fidesz által vezetett kormánykoalíció között”. Nem vették észre a „határok elmosódását” az ellenzéki pártok és az Európai Unió között.

A hírlevél második része, mely „Az Európai Uniónak támogatnia kell a magyar civil társadalmat a demokratikus intézmények és a tisztességes választások megerősítése érdekében” címet viseli, felszólítja az Európai Uniót, hogy „ne nyújtson további pénzügyi támogatást a magyar kormánynak, különösen a pandémia utáni helyreállítási alap keretében.” Továbbá azt a javaslatot is megfogalmazza az Európai Unió felé, hogy „dolgozza ki a magyarországi civil szervezetek stratégiai és hosszú távú pénzügyi támogatásának modelljét a jövőbeli működőképességük és hatékonyságuk biztosítása érdekében”.
Ez a szakasz figyelmen kívül hagyja, hogy a választási részvétel meghaladta a 70%-ot, és a kormánykoalíció a leadott szavazatok abszolút többségét, 54 százalékát szerezte meg. További pénzügyi nyomásgyakorlásra szólít fel a magyar lakossággal szemben mindaddig, amíg a választók nem kezdenek el Berlin és Brüsszel kívánsága szerint, és nem saját meggyőződésüknek megfelelően szavazni.

Az eredeti közlemény ITT olvasható.