Brüsszelből kiszivárgott információk szerint az uniós miniszterek pénteki találkozóján dönthetnek a schengeni zóna két éves felfüggesztéséről, a görög határok védtelenségére, és az ebből fakadó, egész Európát fenyegető veszélyekre hivatkozva.

Ha a miniszterek elfogadják a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottságtól származó javaslatot, akkor az elmúlt hónapokban bevezetett ideiglenes határellenőrzések – pl. Ausztriában, Németországban, Franciaországban vagy Svédországban – hosszú távú megoldásokká válnak; a schengeni határokon belüli szabad utazás, illetve az áruk szabad mozgása két évre meghiúsul. (Ennek gazdasági következményei felmérhetetlenek, és egész iparágakat alakíthatnak át, és politikai következményei is messzemenők lehetnek.)

Görögország csütörtökön ugyan a fenyegetések hatására segítséget kért az uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül a határai védelméhez, egyesek szerint a javaslat célja eleve nem a görögök Schengenből történő kizárása volt, mindössze kapóra jött a görög helyzet ahhoz, hogy a felelősséget Alexisz Ciprasz kormányára hárítva a migrációs válsággal megbirkózni egyre kevésbé képes nyugat-európai országok saját politikai vállalásaikkal ellentétes döntést hozhassanak, és ezzel ne kelljen számot vetniük.

A V4-ek csütörtöki találkozóján egy ezzel ellentétes tervet vetettek fel, amikor megalapították a "Schengen barátai" nevű közösséget: a határok védelmének nemzeti hatáskörben tartása mellett egy olyan közös európai segítségnyújtási rendszert javasolnak, amelyet bármelyik európai ország igénybe vehet, anélkül, hogy a határvédelme irányítását ki kellene adnia saját kormánya hatásköréből.

Orbán Viktor a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában az EB kiszivárgott javaslatára, és a hollandok mini-Schengenről szóló ötletére is reflektálva jelezte: 

(Financial Times)