Szigorúbb keretek közé kell szorítani a techcégeket, mert ez már nem állapot
2018.11.20. 15:10
Tim Cook, az Apple ügyvezető igazgatója egy interjúban elmondta, hogy cége hozzáállása az ügyfelek adatainak védelméhez azt tükrözi, hogy a szabad piac elbukott, és emiatt szükség van a kormányok beavatkozására, hogy szabályozzák a techipart. Cook főként a Google és a Facebook közelmúltbeli botrányait hozta fel – adta hírül a WP.
Az igazgató elmondta, hogy ő nem éppen az állami szabályozások felkarolásáról híres, inkább a piacot preferálja. Ám a Szilícium-völgynek szüksége van a szabályokra.
Be kell ismernünk, amikor szabad piac nem működik"
– mondta és szerinte ez esetben is erről van szó.
Azt hiszem, hogy elkerülhetetlen, hogy valamilyen szabályozás szülessen. Szerintem a Kongresszus és az adminisztráció egy ponton majd elfogad valamilyen szabályozást"
– mondta Cook.
Szakértők azonban felhívták a figyelmet, hogy az Apple igazgatója ezzel az interjúval leginkább azt akarta elérni, hogy távolabbra helyezze a cégét azoktól a techóriásoktól, amelyeknek a hírnevét számos botrány fémjelezte az utóbbi években. A Google és a Facebook az utóbbi időben politikai viták kereszttüzébe került. Erről majd később.
Az Apple-nél szervezett kampányra lehet gyanakodni, ugyanis ez az üzenet ("Mi különbözünk a Facebooktól és a Google-től") felerősödött az utóbbi hetekben. Ez annyiban igaz, hogy az Apple főként hardvereket gyárt és ad el – okostelefonokat, tableteket, számítógépeket. Míg a Facebook és a Google főként abból él, hogy hirdetési felületeket és a felhasználók adatait adja el. Múlt hónapban például Brüsszelben szólalt fel, ahol a felhasználókat jobban védő szabályozást kért, valamint éltette a nemrég bevezetett szigorúbb adatvédelmi irányelveket.
A helyzet persze kicsit bonyolultabb és tuti, hogy nem az Apple lesz az igazság bajnoka, ugyanis köztudott, hogy a cég milliárdos bizniszt bonyolít a Google-lel. Cook megvédte a keresőóriással kötött megállapodást, szavai szerint ugyanis a Google keresője "a legjobb" és az Apple által fejlesztett alkalmazások remekül megvédik a keresőmotor felhasználóit a kíváncsiskodóktól.
Mindenesetre Cook javaslata a szigorúbb szabályozásról már egy ideje vitatémának számít Washingtonban, ahol rendszeresen tartanak megbeszéléseket a politikusok és a techipar képviselői arról, hogy a kormány milyen módon avatkozzon be a folyamatokba. Trump és a Kongresszus előtt fekvő témák között ez minden bizonnyal ki fog emelkedni.
Elsősorban a szabályozásban érdekelt telekommunikációs és kábelszolgáltató cégek sürgetik a leginkább az új jogszabályok lefektetését, amelyek egyaránt érvényesek lennének rájuk és a techóriásokra is. Emellett a fogyasztói oldalról is mind nagyobb az igény, hogy a techcégek is fizessenek például az olyan esetek után, amikor illetéktelenek kezébe kerülnek a felhasználók adatai.
"Több mint 282 ezer doménhez tartozó, titkosított személyes adat került nyilvánosságra a Google Apps biztonsági hibájának köszönhetően. A szolgáltatás 2013 közepe óta szivárogtatta az adatokat, de a rést csak idén februárban foltozták be" – ez 2015-ben volt olvasható.
"Facebook-felhasználók tömegeinek személyes információi gyűjthetők be a közösségi oldal API-ját és véletlenszerűen generált telefonszámokat használva. A közösségi oldal nem tartja komolynak a hibát, mondván korlátozzák az így kinyerhető adatmennyiséget. De ilyen korlátot mégsem implementálnak" – ez szintén 2015-ben derült ki.
A Facebook 2018-ban is nagyot bukott, amikor fény derült a Cambridge Analytica-botrányra. A cég először megpróbálta tompítani a botrány élét, ám az igazság szépen lassan mégis napvilágra került. Ekkor 87 millió felhasználó volt érintett, Magyarországról is nagyjából 32 ezren.
Mindez természetesen csak a jéghegy csúcsa, hiszen a felhasználók adatainak gondatlan tárolásából eredő hibák mellett a két techóriás egyre gyakrabban kerül a politika célkeresztjébe.
A Google egyik belső anyaga a cenzúra alkalmazása mellett érvel arra hivatkozva, hogy a szólásszabadság hagyománya a mai online világban már nem alkalmazható életképesen – írtuk kicsit több mint egy hónapja. A Google még arra is képes volt, hogy egy olyan keresőmotort fejlesszen Kínával együttműködve, amely alapól a Kínai Kommunista Párt elvárásai szerint tiltana le bizonyos találatokat.
A Facebook az egyre terjedő, kérlelhetetlen politikai cenzúra és a házmestertempó jelképe lett. A közösségi oldal nemrég jelentette be, hogy körülbelül 500 oldalt és 251 profilt törölt. Az álhíroldalak mellett voltak olyan jobboldali portálok is, amelyeknek a Facebook-oldala törlésre került. Ilyen volt a 3,1 millió követővel rendelkező Right Wing News. Számos esetben kiderült, hogy a cenzúráért felelős úgynevezett "tényellenőrző oldalak" Soros György alapítványaitól is jelentős pénzhez jutnak. Ezek között az oldalak között van olyan is, amelynek Soros a legnagyobb támogatója.
Emiatt pedig nem meglepő, hogy főként a jobboldali tartalmakat cenzúrázzák. Éppen ezért is indítottuk el Censored rovatunkat, ahol azokat a történeteket várjuk, ahol a felhasználókat letiltotta a közösségi média. A rovat elindítása azért is aktuális, mert nemrégen azzal fenyegetett minket is a Facebook, hogy lapunk közösségi oldalát végleg eltávolítja. A techóriás egyik munkatársa hívta fel lapunkat külföldről és elmondta, hogy egy hét alatt 8 gondolatbűnt követtünk el, és a következőnél törlésre kerül az oldal. A bűnünk az volt, hogy kiraktunk egy képet Macronról és Orbánról, majd odaírtuk: tessék választani. A Facebook szerint ezzel homofób és rasszista tartalmakat osztottunk meg. Az ostoba letiltásokat a végtelenségig tudnánk sorolni, de mindez nem jöhetne létre a Facebook-kommunisták, a házmestertempójú libsik nélkül.
Balliberális újságírók, az Index-maffia, a 444-es szerkesztők és még sokan mások egy osztagot működtetnek, amelynek tagjai válogatás nélkül napi szinten jelentenek fel több száz Facebook-posztot. A közösségi média cenzorai pedig felülnek nekik, mert fel akarnak ülni. Mert tulajdonképpen egy hajóban eveznek. A végső cél: megtisztítani ezeket az oldalakat a jobboldali véleményektől. Szerintük ez a szólásszabadság.
Az európai liberális kormányok pedig mindezt jogszabályokkal támogatják. Merkel Németországában sosem látott cenzúra uralkodik a közösségi médiában. Egyszerűen képtelenség arról értelmes vitát folytatni, hogy milyen hatással van a tömeges bevándorlás az országra, ugyanis azonnali tiltásban részesülnek "rasszizmus" miatt azok, akik szerint mindez rossz. A jogszabályok szerint a kifogásolt posztokat a Facebooknak 24 órán belül el kell távolítania, ellenkező esetben gigabüntetéseket kell befizetniük. Így az ottani szabályozás még szigorúbb. Emiatt érdekes lesz látni, hogy Trump Amerikájában milyen szabályozást fognak bevezetni.
Az biztos, hogy mindez forró téma lesz az elkövetkezendő hónapokban.