A Google számára készített A jó cenzor című 85 oldalas tanulmány beismeri, hogy a Google és a többi online platform is már egy jó ideje cenzúrázza a platformjait.

A több tucat külső szakértő által írt és leplezetlenül balliberális politikai nézeteket képviselő tanulmány szerint a minél több profit elérése mellett a jobboldali politikai erők globális előretörésének az ellensúlyozása érdekében is indokolt, hogy a Google cenzúrázza a működését az eddig semleges platformoknak tekintett online felületeinek. Az anyag szerzői példaként hozzák fel, hogy Donald Trump választási győzelme és az AfD németországi előretörése miatt is indokolt a véleményszabadság korlátozása.

A jó cenzor azt is megjegyzi, hogy a tech vállalatoknak cenzúrázniuk kell platformjaikat, ha globális terjeszkedéssel akarnak többlet profithoz jutni. Ez a kitétel egyértelmű utalás a Google és a kínai kormány által jelenleg közösen fejlesztett és már a befejezés előtti stádiumban levő keresőmotornak a létrehozására. Az eddig kiszivárgott hírek szerint ugyanis az amerikai cég a kommunista kínai diktatúra számára egy olyan kínai Google-t fejleszt, amely a nyugati szabad világtól teljesen elzártan működve minden képzeletet felülmúló, orwelli módon valós időben megfigyeli, ellenőrzi és befolyásolja majd a kínai internetezők minden egyes pillanatát.

Az internetes szólásszabadságot utópisztikus elképzelésnek tartó szakértői anyag szerint a Google, a Facebook és a Twitter által az indulásuk kezdetén tett ígéretei a szólásszabadság garantálására ma már nem tarthatók fenn többé. Ezért azt javasolják a Google-nak, hogy az elavult szólás és véleményszabadság helyett inkább a „biztonság és civilizáltság” biztosítására törekedjen a platformjain.

A Jó cenzor tanulmány szerint az online világban a szólásszabadság szociális, gazdasági és politikai fegyverré vált napjainkra. Az elemzés szerint az online világban cenzúrára van szükség mert a net felhasználói sokszor rosszul viselkednek, mert például gyűlöletbeszédet vagy a trollkodást követnek el. A dokumentum összeállítói szerint a tech cégek ezért indokoltan nyúlnak a cenzúrának ahhoz a válfajához amelyben büntetés jár az olyan rasszistának vagy vallási gyűlöletkeltésnek tekintett megnyilvánulásokért is, amelyekben egyébként nincs felhívás erőszakra.

A dokumentum a Google aktuálisan helyes, új szerepét a "civilizáltságot" garantáló, szerkesztői és a kiadói jogokat gyakorló, kvázi önálló médiumként határozza meg. Ez pedig egy különösen érdekes megállapítás annak ismeretében, hogy a Google, a YouTube és más technológiai óriások jelenleg nyilvánosan azt állítják, hogy nem kiadók, hanem csak semleges platformok, ami nem mellesleg egyébként az amerikai Kommunikációs Tisztességtörvény 230. szakasza alapján különleges jogi mentességet biztosít számukra az általuk működtetett oldalakon megjelenő összes tartalomra vonatkozóan.

A Jó cenzor tanulmány létezését elismerte a Google, de a hivatalos álláspontja szerint a dokumentumot csak egy belső felhasználásra készített kutatás, és nem pedig a cenzúrázással kapcsolatos hivatalos vállalati álláspont.

A Breitbart értékelése szerint azonban a kiszivárgott tanulmány alapján egyértelmű, hogy a Google annyira sok időt és energiát szentel a cenzúrázással összefüggő kérdéseknek, ami azt jelzi, hogy nagyon fontos annak megvalósítása. A lap szerint ezt támasztja alá az a tény is, hogy a cenzúrázás jóságáról elkészített tanulmány ajánlásai közül egyébként több már meg is valósult mind a Google, mind annak leányvállalatainak a működésében.

Erre jó példa az, hogy a Google tulajdonában lévő YouTube platform jelenlegi algoritmusában már előrébb sorolja, kedvezményezi az úgynevezett "hiteles forrásokat". A dokumentumban pedig arról van szó, hogy az elfogadhatatlan, hogy a hagyományos médiákkal egyenrangú félnek képzeli magát ma sok egyszerű internet használó. A tanulmány írói szerint ezért az olyan egyedül hiteles forrásnak tekinthető médiacégeknek, mint amilyen például a New York Times, azoknak előnyöket kell élvezniük az egyszerű internethasználókkal szemben az internetes platformokon a hírek és vélemények közlésében.

De az is a tanulmányban ismertetett szándékok gyakorlati megvalósítását bizonyítja, hogy a Google 2015-óta a page ranking alkalmazásában a weboldalakat már nem legfőképpen a népszerűségük alapján rangsorolja, hanem az oldalaknak a Google által meghatározott igazságtartalmára is hivatkozva.

Emellett a Google- ahogy a Facebook és a You Tube is - évek óta feketelistákat is készít azokról a személyekről, cégekről és szervezetekről amelyeket gyűlöletkeltőként megbélyegezve korlátoz, hátrányosan kezel vagy számos esetben teljesen ki is tilt a platformjairól. Bár politikailag semlegesnek mondja magát mindegyik internetes óriás mégis érdekes módon döntő többségében a jobboldalt érintik ezek a cenzúrázások, arra hivatkozva, hogy álhíreket, összeesküvés elméleteket terjeszt, valamint rasszista és vallási indíttatású gyűlöletkeltést folytat.

Az internetes óriáscégek által korlátozott vagy kitiltott és így ellehetetlenített személyek és médiumok számára az eddigi amerikai jogértelmezés nem adott lehetőséget a jogorvoslatra. Ezért sokak szerint tröszt ellenes törvényekkel vagy az internetes óriáscégek államosításával, de mindenképpen valamilyen rájuk vonatkozó szabályozás bevezetésével korlátozni kellene a monopolhelyzetben levő cégek túlhatalmát. 

A várakozások szerint már a novemberi félidei választást követően meg is kezdi a Tump adminisztráció az internetes óriáscégek működésének újraszabályozását.