„Az EU és a NATO egy világrend szabályait akarja lefektetni” címmel a német portál azt az értesülését hozza nyilvánosságra, hogy az EU a NATO-val átfogó partneri viszony létrehozásáról döntött. Erre ilyen szavakat fognak hangoztatni: „biztonság”, „a béke megerősítése” és „ellenállóképesség Délen és Keleten”. A partneri viszony alapjául Federica Mogherini uniós külpolitikai- és biztonsági főbiztos „Stratégia egy EU-biztonsági építményhez” című dokumentuma szolgál. A dokumentum bevezetője szerint erősebb Európára van szükség. „Ezzel tartozunk polgárainknak, amit világszerte elvárnak tőlünk. [...] Jelenleg egzisztenciális válság van az Európai Unión belül és azon kívül. Uniónkat fenyegetik. Kérdésessé tették európai projektünket, amely példátlan módon békét, jólétet és demokráciát hozott. Keleten támadják az európai biztonsági rendet…”.

                                                               *             *             *

Az új EU-NATO paktum gyakorlatilag megszünteti az olyan államok semlegességét, mint Ausztria, Svédország és Finnország. „Az osztrák kormánynak tiltakoznia kellett volna a paktum ellen, mivel az a parlament megkerülésével változtatja meg az osztrák alkotmányos rendet”. Az új paktum a többi ország alkotmányával is ütközik. Az osztrák kormánynak erről ki kellene kérnie a parlament véleményét is. Az alkotmányban rögzített semlegesség kétharmados többséggel megváltoztatható. E többsége most még megvan a néppártiaknak, szocialistáknak és a zöldeknek. Kérdéses azonban, hogy a megismétlendő elnökválasztás után ez megmarad-e. Elképzelhető, hogy alkotmányjogászok majd azzal érvelnek, hogy Ausztria semlegessége már amúgy is elavult koncepció, mivel az ország részese az EU kül- és biztonságpolitikájának. Az ilyen érvelés az osztrák alkotmányt jogi kötelezettség nélküli dokumentummá degradálná. [...] Más semleges országokban a helyzet hasonló és ennek következtében a geopolitikai feszültségek tovább nőhetnek”.

                                                                *             *             *

Az Európai Parlament a NATO-partnerségnél a partvonalon marad. A NATO-EU partneri viszonyt csak az EB és az Európai Tanács fogja aláírni. Az Európai Parlament nem. Ez demokráciadeficit, írja a cikk.

                                                                 *             *             *

Az EU tagországai a jövőben külön költségvetésből finanszírozzák a NATO-val létrehozandó partneri viszonyt.

                                                                 *             *             *

Sahra Wagenknecht (Die Linke – Baloldal) tegnap megtartotta beszédét a Bundestagban a NATO-ról, amelyben Merkel magatartását „őrületnek” nevezte. Bírálta a tervezett fegyverkezési programot, mivel adófizetői pénzt használnak agresszív célra, miközben a nyugdíjasok finanszírozása nem megoldott. Felhívta Merkel asszony figyelmét arra is, hogy a népszavazásokat ne fenyegetésként élje meg, hanem tartsa őket tiszteletben, mint a demokrácia kifejeződéseit. A cikk a teljes beszédet idézi. Így azt a részt is, amikor Wagenknecht  felhívja Merkel figyelmét arra, hogy a NATO alapszerződésnek nem csak 5-ös cikkelye van, hanem 1-es cikkelye is, amely a NATO-tagokat kötelezi, hogy tartózkodjanak mindenfajta fenyegetéstől és az erőszak alkalmazásától.

Az uniós szakportál értesülése szerint a varsói NATO-csúcs fő témája a Brexit leheteséges következményei és Oroszország lesz.

A népszerű független amerikai hír- és véleményportál a ma Varsóban kezdődő NATO-csúcs kapcsán írt cikkének címe: „Amikor az USA irányítása alatt álló NATO találkozik: az USA Oroszország és Kína elleni háborúja Európa és Ázsia egészének romba döntését jelenti”. A cikk elején részletesen idézi Frank-Waler Steinmeier német külügyminiszter józan mondatait, amelyekben óvott a NATO Oroszország elleni kardcsörtetés és hisztériakeltés politikájától. Majd azt írja, hogy a hidegháború egyre forróbbá válik; Kelet-Ukrajnában, Szíriában és a Dél-kínai-tengeren folynak a megbízásos alapon folyó háborúk, melyek teljes katonai, sőt nukleáris összecsapássá alakulhatnak. A szembenállást szító neokonzervatívok azzal nem foglalkoznak, hogy Putyin nem fog atomfegyvert bevetni. De hagyományos fegyverekkel megtámadhatja az amerikai városokat. A nagy pusztítás először Európában és Ázsiában lesz.

Svédországban a nép elveti a NATO-csatlakozás gondolatát: a legújabb közvélemény-kutatás szerint az ország NATO-taggá válását a megkérdezettek 33 százaléka akarja. Kevesebb mint egy éve ez az arány még 41% volt. 49% elutasítja a tagságot az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében. 18 százalék semleges volt a kérdésben.

A ma kezdődő NATO-csúcs miatt fél Varsót lezárták, rendőrautók szirénáznak mindenütt, helikopterek pásztázzák a várost. Hatezer rendőrt vezényeltek ki biztosításra. Lengyelországnak 40 millió eurójába kerül a csúcs megrendezése. Obama is megérkezett röviddel éjfél után. A reptértől a városba vezető úton minden huszadik méteren rendőr áll.

A pénzügyi-politikai világlap véleményrovatában Kenneth R. Weinstein, a Hudson Intézet vezetője „A Brexitnek semmi köze Obama globális Amexitjéhez” címmel hevesen bírálja az amerikai elnököt, amiért Amerika  „kiszáll a világból”. Azzal, hogy Obama lemond a vezetésről, megrendíti szövetségeseit és a világot veszélyesebb hellyé teszi. Weinstein legfőbb fájdalma,  hogy Obama Iránnal békülékeny hangot üt meg, Kubával barátkozik, sőt még az oroszokkal is egyeztet Szíria ügyében. Az Egyesült Államok legszorosabb szövetségeseit mindez annyira kihozta sodrukból, hogy saját maguk kényszerülnek kétoldalú és többoldalú kapcsolatokat kialakítani. 

Még nem volt arra példa, hogy egy EU-tagország igazságügyi hatósága eljárjon az Európai Központi Bank igazgatótanácsának tagja ellen. Ez most megtörtént jelenti a portál a „Mario Draghi tombol: az igazságügyi minisztérium razziát tartott az EKB-bankárnál” című írásában. A szlovén hatóságok razziát tartottak Bostjan Jazbecnél, az EKB vezetésének szlovén tagjánál, mivel kétes folyamatok zajlottak le a korábbi szlovén állami bankmentésnél. Draghi EKB-elnök rendkívül dühös, ugyanis az EKB teljes immunitást élvez munkájában, és védve van mindenfajta büntetőeljárással szemben.

Ciprus parlamentje az Oroszország elleni szankciók feloldására szavazott, jelenti az orosz hírügynökség angol nyelvű portálja. Egyetlen egy képviselő sem szavazott a határozat ellen.

Daniel Cohn-Bendit lerántotta álarcát, amikor azt mondta, hogy „amikor egy nép a szélsőjobbra szavaz, amikor egy nép a nácizmusra szavaz, nincs igaza, még ha a nép is az”. /A francia független portál július 5-én már nekiment a volt EP-képviselőnek a France Inter közszolgálati adón sugárzott interjúja miatt – lásd a július 6-i szemlét./  Szerinte szélsőjobboldaliak a francia Nemzeti Front választói, Magyarországon a Fidesz valamennyi szavazója „a megsemmisítő táborok SS-eivel együtt. [...] A globalisták vezetnek bennünket egy Új Demokrácia felé…Márpedig a nép szuverén. És azt szavazatával fejezi ki.”

Az EU elutasítottsága Franciaországban jelentősen nagyobb, mint a briteknél. A Frexit követelése döntő választási téma lesz a jövő évi elnökválasztási kampányban, jósolja a német portál.