A svéd kormány be akarja tiltani a koldulást. Ardalan Shekarabi szociáldemokrata közigazgatási miniszter tegnap Reykjavikban kijelentette, hogy tanulmányozni fogja a más skandináv államokban már meglévő korlátozásokat.Shekarabi hozzátette: „A koldulás a svéd utcákon soha nem tudja megoldani a romániai és bulgáriai kirekesztés és szegénység főbb problémáit”. Mintegy négyezer, főleg romániai roma koldul Svédországban. Dániában tilos a koldulás és az fél év börtönnel is büntethető.

Sebastian Kurz osztrák külügy- és integrációs miniszter közmunkára szeretné fogni a menedékre jogosultakat, így segítve elő a migránsok integrációját. Aki erre nem hajlandó, kevesebb szociális segélyt kap, idézi őt a vezető osztrák lap. Azt is kijelentette, hogy a teljes lefátyolozás nem segíti elő az integrációt és az „egy ellentársadalom jelképe”. A miniszter megemlítette, .hogy a kormány tervei között az is szerepel, hogy az újonnan érkezők a teljes minimális szociális biztonsági juttatást —amely havi 838 eurót tesz ki— csak öt év jogszerű ausztriai tartózkodás után kaphassanak. A hatóságokat pedig felhatalmazná arra, hogy közbeavatkozzanak, amikor például szalafisták osztogatják a Koránt. A Kronen Zeitung Kurznak a közmunkával kapcsolatos azon mondását is idézi, hogy a munka jobban integrál, mint a parkokban ücsörgés.

A bécsi lap online portálja azzal kezdi cikkét, hogy Belgiumban öt évvel ezelőtt vezették be az arcot egészében (burka) vagy részben (nikab) eltakaró öltözékek betiltásának törvényét. Most Sebastian Kurz kül- és integrációs miniszter burkatilalmat akar bevezetni Ausztriában. Alice Schwarzer feminista egyetért a miniszterrel. Schwarzer szerint „országunkban a burka-tilalom természetellenes lenne.” Kenan Güngör szociológus szerint „a burka egy patriarchális kultúra szimbóluma” és arról szól, hogy „a nőket láthatatlanná tegye a nyilvános térben”.

Heinz Buschkowsky, Berlin Neukölln kerületének volt polgármestere azt szeretné elérni, hogy a rendőrség keményebben lépjen fel a törvényeket ignoráló törökökkel és arabokkal szemben. A kijelentés hátterében Berlin Wedding kerületében végrehajtott bűncselekmény áll. Weddingben a rendőrök meg akartak fékezni egy 11 éves gyereket, amikor migránsok felzúdult tömege támadta meg őket. „Az ilyen emberek megvetik a német államot”, mondta. Hozzátette, „éppen az ilyen fiatalokban a legcsekélyebb gátlás sincs, hogy rendőröket köpjenek le vagy verjenek meg”. A szocialista expolgármester hangsúlyozta, egyértelművé kell tenni, hogy aki egy rendőrt fizikailag bántalmaz, az már túlment a határon.

„Az USA háborús bűnöket segít Jemenben” címmel a brit lap felháborítónak bélyegzi azt, hogy az amerikai fősodratú média hallgat arról a válogatás nélküli öldöklésről, amit Szaúd-Arábia Jemenben másfél éve folytat, beleértve egy tanulókkal teli iskola, vagy betegekkel és sérültekkel teli kórház legutóbbi elpusztítását. „És ezért nagyrészt az Egyesült Államok tartozik felelősséggel." A cikk felhívja a figyelmet a pénteki vezércikkére, amelynek címe: „A koalíciós légi csapások megújultak a béketárgyalások megakadása után – és Nagy-Britannia cinkos az abból származó polgári halálesetekben”. A vezércikk kifejti, hogy az Obama-kormány tétlenül üldögél, miközben szövetségese történelmi léptékű pusztítások sorát hajtja végre. Washington a szaúdi kormánynak dollár milliárdokért ad el fegyvereket, köztük bombázókat. Azon kívül hírszerzési információval látja el őket. „Egyszerűen kifejezve: az USA szó szerint egy humanitariánus katasztrófát pénzel, amely bizonyos szempontból a szíriai válságnál is súlyosabb”. A New York Times szerkesztői állásfoglalásában szögezte le a héten: „Szakértők szerint a koalíció leállna, ha Washington visszatartaná támogatását”. E helyett a média a krikettről ír. Újságírók nem kérdezik róla Obamát. A tévéállomások csaknem egyetemlegesen hallgatnak róla. Miközben a szaúdi bombázások olyannyira megerősítették az al-Kaidát az Arab-félszigeten, hogy annak következtében  – a Reuters szerint – a terrorszervezet erősebb és gazdagabb lett, mint bármikor 20 éves történelmében. A jemeniek pedig nem szaúdi, hanem „amerikai bombázási hadjáratról” beszélnek, idézi a lap Chris Murphy Connecticut állambeli amerikai szenátort, aki meg mert szólalni a téma kapcsán.

„Törökország katonai kapcsolatokat készül felvenni Oroszországgal, mert a NATO nem akar együttműködni Ankarával” címmel a globális orosz tévé angol nyelvű portálja Mevlüt Cavusoglu török külügyminisztert idézi, aki eddigi legkeményebb kijelentését tette a Sputnik orosz hírügynökségnek a témában. Ezt mondta: „Úgy tűnik, hogy a NATO tagországok kitérő módon viselkednek olyan területeken, mint a technológia cseréje és a közös beruházások. Törökország ki akarja fejleszteni saját védelmi iparát és meg akarja erősíteni védelmi rendszerét. [..] Ebben az értelemben, ha Oroszország érdeklődéssel kezel bennünket, készen állunk arra, hogy e szektorban együttműködjünk vele”,   válaszolt arra a kérdésre, hogy lát-e lehetőséget együttműködni Oroszországgal védelmi téren. Ezt is mondta: „A Nyugat Oroszországot és Törökországot másodosztályú országnak tekinti, és fel van háborodva, amikor ezek a másodosztálybeli országok bírálni merészelik”.

                                                                   *             *             *

Az orosz államügyészség  nem kívánatos szervezetnek nyilvánította John McCain szenátor („Orbán neo-fasiszta) vezette Nemzetközi Republikánus Intézetet, és megtiltotta, hogy Oroszországban fejtse ki a tevékenységét. Egyben megtiltotta orosz szervezeteknek és állampolgároknak a vele való együttműködést. Ugyancsak nemkívánatos szervezetté nyilvánították az amerikai Média Fejlesztési Beruházási Alapot. McCain az intézetet 1993 óta vezeti azzal a céllal, hogy „világszerte előmozdítsa a demokráciát a külföldi politikai pártok segítségével”. Oroszországban tavaly hoztak törvényt a nemkívánatos külföldi szervezetek betilthatóságáról.

„Rotschild a pénzpolitikáról: a történelem legnagyobb kísérletét éljük át címmel”a német portál arról ír, hogy a pénzpolitika történelmének legnagyobb kísérlete mikén végződik. Eddig a vállalatok abból nagyon jól profitáltak. De Jacob Rotschild, az RIT Capital Partners befektető intézet feje a Nyugat számára a legnagyobb kockázatokat látja abban, hogy a központi bankok terjeszkedő pénzpolitikát folytatnak. Az alacsony alapkamatok, egyes állampapírok negatív hozamai, valamint egyes központi bankok kölcsön felvásárlási programjai a világtörténelem legnagyobb pénzpolitikai kísérletének részei. Ennek a politikának a hosszú távú következményei beláthatatlanok — jelentette ki Rotschild.

                                                               *             *             *

A Nemzetközi Valutaalap feketének látja az öregedő és adósággal agyonterhelt Európa jövőjét. Abból indul ki, hogy a kontinensen a gazdasági növekedés a társadalmak elöregedése miatt érezhetően lassul. Az emberek termelékenysége csupán 45 éves korukig nő, onnan kezdve csökken. A leginkább veszélyeztetettek a már most is válságban lévő országok.

„Ha arra gondolt, hogy a régi Donald Trump kampánya vad és őrült volt, akkor csak várjon” címmel E.J. Dionne Jr. azt jósolja, hogy a Breitbart hírportáltól a republikánus elnökjelölt kampánya élére állított Steve Bannon Trumpot még inkább az európai szélsőjobb irányába fogja tolni. Bannon közel áll Nigel Farage-hoz, a brexites UKIP volt elnökéhez, akinek pártját Bannon a Brexit után agyondicsérte. A Bloomberg Businessweek portálján Joshua Green aggodalmát fejezte ki, hogy Trump most még jobban utána megy Hillary Clintonnak. Bannon ugyanis felszólította az ország nem fősodratú médiumai legjobb tényfeltáró újságíróit, hogy mélyedjenek el Clinton viselt dolgaiban. Trumpék olyan nyilatkozatot tettek közzé, amely örvendezett, amiért a Businesweekben e cikk Bannont „Amerika legveszélyesebb politikai operatív emberének” nevezte.

                                                                    *             *             *

„Trump, a mucsaiak és a faj” címen Fareed Zakaria sztárújságíró azzal kezdi a cikkét, hogy nem az a rejtély, hogy miért szerepel olyan gyengén a kampányban Trump, hanem az, hogy miért szerepel olyan jól. Ennek megértésére ajánl egy most megjelent, máris bestsellerré vált könyvet, amelyet J. D. Vance írt ezzel a címmel: „Mucsai elégia: egy család emlékirata és a válságban lévő kultúra”. E könyv leírja, mi történik a reményüket vesztett, elszegényedő fehérekkel, a fehér munkásosztállyal Amerika rozsdaövezeteiben és elmaradt vidékein. Vance szerint közöttük „a kulturális kétségbeesés politikája” uralkodik. Õk Trump hívei — teszi hozzá Zakaria.

                                                                     *             *             *

„A dél-afrikai bányászváros, ahol minden negyedik nő szexuális erőszakról panaszkodik” címen a  lap a Johanessburgtól észak-nyugatra fekvő Rustenburgból küldött tudósításában arról ír, hogy a platina kibányászásán dolgozóknak csak 10 százaléka nő, de igen sok nő ment oda munkát keresni. Sokan közülük anyagilag az ottani férfiaktól függenek és a nemi erőszakoknak csak 5 százalékát jelentették, miközben az tömeges jelenség a városban.

A vezető amerikai lap hosszú helyszíni tudósításban, a legolvasottabb német hírportál reggeli e-mailjében katasztrofálisnak tartja, hogy a (volt NDK-s) Mecklenburg-Elő-Pomáránia tartományi választások előtt semmi nem látszik ártani a német jobboldali radikális AfD népszerűségének.

Donald Trump amerikai elnökjelölt szerdán először kapott bizalmas tájékoztatást a titkosszolgálattól New Yorkban, az FBI épületének lehallgatást kizáró helyiségében, idézi az amerikai ABC tévétársaság információját az osztrák közszolgálati adó. Erre minden amerikai elnökjelöltnek joga van kinevezése után. A cél az, hogy a jövőbeli elnököt országa kül- és biztonságpolitikai helyzetéről tájékoztassák, valamint arról, hogy a nemzetbiztonságot milyen veszélyek fenyegethetik. A Demokrata Pártnak ez nagyon nem tetszett, tudósít az ORF.

Felháborodást váltott ki, hogy az ukrán hatóságok Zaporozsje városában „szeparatizmus” vádjával letartóztatták Miroszlava Berdnyik ukrán írónőt, a Majdan téren történtek kritikusát. Legalább 12 év börtönbüntetésre számíthat. Az ukrajnai nacionalizmusról írt könyvei országa feketelistáján vannak. Birtoklásuk és terjesztésük bűncselekmény.

Az iráni hírtévé a Gallup felmérésének eredményeit közli. Ezek szerint az amerikaiak 61 %-a vélekedik úgy, hogy a rasszizmus széles körű az Egyesült Államokban.

Az Egyesült Államok vezető külpolitikai folyóiratában Nima Sanandaji, egy Svédországban élő kurd szerző és kutató, több könyv szerzője „A skandináv modell félreértelmezése” címmel megjelent esszéjét azzal kezdi, hogy Bernie Sanders — aki Hillary Clintonnal hónapokon át a demokratapárti elnökjelöltségért harcolt — azt a gondolatát népszerűsítette, hogy vezessenek be egy skandináv típusú jóléti államot az Egyesült Államokban. A cikk bemutatja, hogy az amerikai egyetemi tanárok, újságírók és általában a baloldali politikusok körében az északi modell imádata ostobaság. Ugyanis az kultúra függő, nem pedig az ottani magas adók eredménye. Az Egyesült Államokban élő svédeknek és dánoknak másfélszer annyi a jövedelmük, mint az átlag amerikaiknak és ugyanilyen arányban gazdagabb, mint az otthon maradt svédek és dánok. A hatvanas évekig Dániában az adók alacsonyabbak voltak az amerikai adóknál. Ennek ellenére a dánok akkor 2,4 évvel hosszabb ideig éltek az amerikaiaknál, jóval a dán jóléti állam létrehozása előtt. Svédországban és Norvégiában ma az amerikai átlagéletkorhoz viszonyított különbsége kisebb, mint a múlt század közepén, amikor e két ország közszférái viszonylag kevésbé volt fejlett. A szerző további példákat is felsorol.