Udo Ulfkotte az ansbachi merénylettel kapcsolatban megjelent cikkében azt írja, Németországban a muzulmán terroristákat nem szabad terroristáknak nevezni. A német sajtó a migránsterror és a migránsbűnözés témában folyamatosan égbekiáltóan hazudik és az olvasókról azt hiszik, pórázon tartott kutyaként lehet őket megvezetni. Így volt ez a müncheni tömeggyilkos esetében is. A vezető médiumok először a gyilkost David S.-nek nevezték, holott az eredeti középső neve Daoud. Keresztneve pedig Ali. Ali Daoud S. Facebook oldalát áttekintve látszik, hogy az orvvadászat volt a kedvenc hobbija, és rokonszenvezett az iszlám terrorral. Amikor a gyilkosságnál egyértelműen „Allahu Akbart!” kiáltott, a német médiumban azt kérdezgették, hogy „vajon jobboldali radikális” a gyilkos? 

                                                                *             *             *

A portál cikkírója szerint lehetetlen, hogy a Spiegel Online tudósítójának, Richard Gutjahrnak akkora szerencséje legyen, hogy Nizzában véletlenül éppen szállodája erkélyéről filmezze le a teherautó öldöklését, majd később véletlenül éppen azon müncheni bevásárlóközpontnál tartózkodott, ahonnan ismét élőben tudta közvetíteni az öldöklést.

Walid Shoebat, egy volt iszlamista terrorista angol nyelvű honlapján ismerteti nyomozása eredményét a müncheni terrorista személyét illetően. Arra a következtetésre jutott, hogy az elkövető nem iráni, hanem szíriai iszlamista. Először a média David S.-ként mutatta be. Valódi neve Ali Daud Sonboly. A cikk igen részletesen mutatja be az ezzel kapcsolatos tényeket.

Horst Seehofer bajor miniszterelnök a bajorországi támadások után a biztonsági helyzetet „komolynak és fenyegetőnek” tartja. A polgárokat éberségre szólította. „Ezzel szemben Thomas de Maiziere szövetségi belügyminiszter azt mondta, hogy a menekültek oldaláról semmiféle különösebben nagy veszély nem jelentkezik.

                                                               *             *             *

Már nagyon elegük van a franciáknak Bernard Cazeneuve belügyminiszter „józan, hűvös, tárgyilagos” szavaiból, amikor egy-egy merénylet után nyilatkozik. Mint Nizza után, amikor azt állította, a biztonsági erők megfelelő előkészületeket tettek. Most már saját pártjából is megtámadták a szocialista minisztert, ami most először nagyon kihozta Cazeneuve-öt a sodrából és kijelentette, hogy alávaló politikai kampányt folytatnak ellene, mert Nizzában is mindent megtettek a rend biztosítása érdekében. A lázadók azt vetik a kormány szemére, hogy hazug módon szépíti meg a helyzetet. De már a balliberális Libération napilap is hazugsággal vádolja a belügyminisztert a Nizzával kapcsolatos kijelentései miatt.

A sorozatos németországi terrortámadások után fokozódik a nyomás Angela Merkel kancelláron, írja a brit lap. Amikor belügyminiszterét egy sajtókonferencián megkérdezték, nem gondolja-e, hogy a német „Willkommenskultur” csődöt mondott, Thomas de Maziere kijelentette, hogy a múlt heti támadásokat elkövetők egyike sem a 2015. őszén bejelentett „nyitott kapuk” politikája óta érkezett Németországba, így szerinte a kancellár politikája nem tehető felelőssé.

Geldernben, egy Észak-Rajna Vesztfáliában lévő szabadtéri fürdőben egy csoport „déli kinézetű férfi” megfenyegette az ott fürdőzőket és leköpött néhányukat. A muzulmánoknak láthatóan nem tetszett, hogy ott férfiak, nők, gyerekek meztelenül fürdenek, írja a német hetilap portálja egy helyi lapot idézve.

Az osztrák balliberális lapot felzaklatta, hogy a németországi terrortámadások kárt okoznak Merkel kancellárnak és az Alternatíva Németországnak pártot segítik. 

A független osztrák hírportál emlékeztet arra, hogy Helmut Schmidt volt német kancellár már 2005-ben kijelentette: „A bevándorlást idegen kultúrákból le kell állítani”.

Erdogan elnök tegnap azzal vádolta az EU-t, hogy 3 milliárd dollárt ígért, de eddig csak mintegy a felét fizette ki a márciusban kötött megállapodás szerint Ankarának járó összegnek. A megállapodás értelmében Törökország beleegyezett abba, hogy a görög szigeteken partot ért szíriai migránsokat befogadja politikai és pénzügyi előnyök végett.

„Hogyan mentheti meg magát Európában a baloldal?” címmel a lap arról ír, hogy a  Brexit és Európában a legújabb választások akut veszélyt jelentenek a fősodratú baloldalnak, ugyanis annak születése óta először fenyegeti létét a megszűnés veszélye, ahogyan megtört hagyományos kötődése a munkásosztálybeli szavazókhoz. Ausztriában a munkások csaknem 80 %-a májusban a szélsőjobboldali jelöltre szavazott az elnökválasztáson. Németországban ugyanezen csoportnak több mint 30 %-a az Alternatíva Németországra adta szavazatát. Tavaly decemberben a francia regionális választásokon a Nemzeti Front a munkásosztálybeli szavazók körében 50 %-os sikert ért el. A Brexit referendum eredményei is meghökkentőek: a kilépés pártiak Anglia északi részében voltak a legerősebbek arányukat tekintve,  amely korábban „biztos” munkáspártinak számított. A baloldali pártok óriási dilemma előtt állnak. Ha a nagyvárosi, kozmopolita elithez tartozó szavazóikat támogatják politikájukkal, elveszítik az antiglobalista, hagyományt szerető munkásokat, ha pedig az utóbbinak tesznek engedményeket, az előbbi nagyvárosi elit szavazatait veszítik el. A baloldal eddig az urbánus bázist választotta. Mint Hollande Franciaországban vagy Sadiq Kahn londoni polgármester. Csakhogy a baloldal  liberális, kozmopolita programja elidegenítette a munkásosztálybeli szavazókat és ez recept egy választási katasztrófához. Jeremy Corbyn, brit munkáspárti vezető és a német Szociáldemokrata Párt megpróbálja hagyományos szavazóit visszacsábítani szociális programokkal. Csakhogy ez tévút, ugyanis a munkásosztályt elsősorban nem a gazdaság, hanem a bevándorlás érdekli. A növekvő terrorveszély ezt a trendet csak felgyorsítja.   Az ausztriai, franciaországi, németországi választások döntőek lesznek a baloldalnak. „Vagy szembe néznek a migráció jelentette kihívással, vagy marginalizálódnak, elszigetelődnek az elitben és végül kimúlásra ítéltetnek”, zárul a cikk.

A brüsszeli szakportál azt emeli ki Donald Trump legutóbbi tévéinterjújából,  hogy ha elnökké választják, kiléptetheti az Egyesült Államokat a Világkereskedelmi Szervezetből (WTO). Korábban már azzal fenyegetett, hogy a NAFTA-t, az Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodást újratárgyalná vagy széttépné.

„Az igazi oka annak, hogy az amerikai zsidók nem fognak Trumpra szavazni” címmel az angol nyelvű izraeli lapban Eric H. Yoffie amerikai rabbi azt írja, ennek oka nem Trump rasszista nacionalizmusa, antiszemita felhangjai, Izraellel kapcsolatos álláspontja, hanem az, mert valódi mániákus, „aki olyan kottából énekel, amelyekből despoták és őrültek szoktak”. És ezért rémültek az amerikai zsidók, és ezért kap tőlük alig pénztámogatást. A rabbi ugyanakkor meggyőződését fejezi ki, hogy Hillary Clinton fog győzni. Az amerikai zsidók 90 %-a rá szavaz. Az amerikai zsidók túlnyomó többsége liberális, akik üldöztetett sorsuk miatt zsigerükben érzik a zsarnokot.

Az Egyesült Államok vezető liberális agytrösztje arra hívja fel a figyelmet, hogy Kínában változik a Trumppal kapcsolatos megítélés: míg korábban egyértelműen elutasító volt, a hivatalos nyilatkozatok a republikánus elnökjelölt sikere nyomán már árnyaltabbak és a közösségi médiában több Trump-rajongó oldal indult. A kínai középosztályt célba vevő Interface kormányzati portál azt írta, jobb ha olyan elnöke van az Egyesült Államoknak, aki a kereskedelemmel törődik, nem pedig agresszíven erőlteti a „demokráciát” külföldön.

A Yeni Safak angol nyelvű török napilap arról ír, hogy a megbukott török államcsíny mögött John F. Campbell, 59 éves nyugállományú amerikai tábornok állt, aki korábban az afganisztáni NATO-erők parancsnoka volt. Õ volt  egyike azon személyeknek, akik megszervezték és mozgatták a katonákat, írja. A cikk szerint  a CIA segítségével 2 milliárd dollárt utalt át a nigériai UBA Bankon keresztül, hogy azt elossza a törökországi puccsista katonák között.