Németországban és Franciaországban is tovább növekedett az antiszemita támadások száma
2019.02.13. 21:00
A kormányzó szociáldemokratáktól (SPD) balra álló ellenzéki Die Linke (Baloldal) egy szövetségi parlamenti (Bundestag-) képviselőjének írásbeli kérdésére megküldött kimutatás szerint 2018-ban 1646 antiszemita indíttatású bűncselekményt regisztráltak. Az esetek száma még emelkedhet, mert a tartományokból csak az előzetes adatok érkeztek be a szövetségi belügyminisztériumhoz. A végleges statisztika tavasszal készül el – írja az MTI.
Az antiszemita incidensek száma éves összevetésben legutóbb 2015-ben csökkent Németországban – a 2014-ben bejelentett 1596-ról 1366-ra –, azóta pedig rendre emelkedik, 2016-ban 1468, 2017-ben 1504 esetet regisztráltak.
Emelkedik az erőszakos antiszemita bűncselekmények száma is, tavaly 62 ilyen ügy volt, ami 60 százalékot is meghaladó növekedés az egy évvel korábbi 37-hez képest.
Az erőszakos bűncselekményekben 43 ember sebesült meg. A rendőrség 857 gyanúsítottat azonosított, 19-et őrizetbe vettek. Előzetes letartóztatásba senkit sem helyeztek.
Valamennyi antiszemita indíttatású bűncselekményt együttvéve az esetek túlnyomó többségében szélsőjobboldali beállítottságú emberek voltak az elkövetők – áll a Der Tagesspiegel beszámolójában.
Felix Klein, az antiszemitizmus elleni törekvések összehangolásáért felelős kormánybiztos hírportálokon idézett nyilatkozatában az előzetes adatokat értékelve kiemelte, hogy európai tendencia a zsidóellenesség erősödése, ezért a 2020 júliusában kezdődő német európai uniós soros elnökség programjában kiemelt helyen kell szerepelnie az antiszemitizmus elleni harcnak. Így például európai uniós irányelvet kellene kidolgozni az interneten folytatott gyűlölködés visszaszorításáról.
Josef Schuster, a Németországi Zsidók Központi Tanácsának (ZdJ) elnöke szerint főleg a német államnak van tennivalója. A Der Tagesspiegelben idézett adatok "ugyan még nem hivatalosak, de tükröznek egy trendet, méghozzá rémisztő trendet", ezért a politika, a rendőri szervek és az igazságszolgáltatási intézményrendszer oldaláról is határozottabb fellépésre van szükség, méghozzá "sürgősen" – áll a ZdJ elnökének közleményében.
A bevándorláspárti francia elnök szerint a sárgamellényes mozgalom is felelős az antiszemitizmus növekedéséért.
Az antiszemitizmus a köztársaság tagadása, ugyanúgy, ahogy a képviselők és az intézmények elleni támadás is a köztársaság tagadása. Kíméletlenek leszünk azokkal szemben, akik ilyen cselekményeket követnek el, többé semmilyen kétértelműség nem megengedett"
– mondta Benjamin Griveaux kormányszóvivő a szerdai kormányülést követő párizsi sajtótájékoztatóján.
A tájékoztatás szerint a francia elnök hangsúlyozta: "a megmozduláshoz köthető utóbbi napokban történt események új fordulatot vettek a nemzetgyűlés elnökének otthona, a képviselők irodái, a köztársaság intézményei ellen elkövetett erőszakos cselekményekkel, de azokkal a támadásokkal is, amelyeket a (zsidó) hitük miatt követtek el egyes honfitársaink ellen".
Benjamin Griveaux leszögezte: az államfő az antiszemita cselekményeket nem közvetlenül a sárgamellényes mozgalomnak tudja be.
Ám korábban Macron az ellene tiltakozó sárgamellényes mozgalmat is megnevezte, mint az antiszemitizmus egyik kiinduló pontját.
A hétvégén több antiszemita rongálás és emlékhely-gyalázás történt Párizsban. Egyebek mellett a 2006-ban meggyilkolt Ilan Halimi zsidó fiatalember emlékére állított fának átvágtak a törzsét, két nappal a fiatal halálának 13. évfordulója alkalmából tartandó megemlékezés előtt, horogkeresztet rajzoltak egy párizsi zsidó étterem kirakatára és a holokauszttúlélő Simone Veil néhai francia minisztert, az Európai Parlament első női elnökét ábrázoló párizsi postaládákra.
Christophe Castaner belügyminiszter korábban, hétfő este közölte, hogy a 2017-ben történt 311 esethez képest 2018-ban 541-re emelkedett ezeknek az incidenseknek a száma. A tárca keddi közleménye szerint az 541 incidensből 183 tettleges antiszemita cselekmény, amelyek közül egy emberölés, a többi 358 pedig fenyegetés.
A Le Monde napilap a kérdéssel foglalkozó szerkesztőségi írásában arra is felhívta a figyelmet, hogy a franciaországi antiszemita cselekmények elkövetőiről, valós motivációiról és ideológiai meggyőződéséről még soha nem készült érdemi elemzés.