A norvégoknak is elegük lett, hazaküldik a migránsokat
888.hu
2016.04.01. 21:45
Nem leszünk Svédország - ezzel indokolta az integrációért felelõs norvég miniszter a parlament döntését. hogy genfi egyezmény ide, humanitárius késztetése oda, hazaküldik azokat, akiknek nem muszáj többé gondját viselniük.
Az európai merényletek elkövetői között sokan vannak, akik Franciaországban vagy Belgiumban születtek és nevelkedtek. Ez is mutatja, milyen jelentőséggel bírna a sikeres integráció és ezért is fontos, hogy hányan jöhetnek Norvégiába. A szigorú migrációs politikára ezért is van szükség
– így indokolta a bevándorlási szabályok szigorítását a norvégok integrációért felelős minisztere. Norvégia még rágódik a bevándorlási törvény novemberben előirányzott, a kormányzó és az ellenzéki pártok által is elvben elfogadott módosításán, az új miniszter azonban addig sem tétovázik: Európában elsőként hazaküldi azokat a menedékjogot kapott migránsokat, akik nem szorulnak már rá a befogadó ország nyújtotta védelemre. Norvégia ezzel a döntésével megelőzte a hasonló lépéseket fontolgató Németországot, és szigorúbb feltételeket szab a menedékkérők hosszú távú befogadására, mint az idén januárban hirtelen eszmélt Ausztria.
A migránsok hazaküldésére akkor kapnak lehetőséget a hivatalok, ha a küldő ország biztonsági, politikai vagy emberi jogi helyzete ezt lehetővé teszi, de egyéni hatáskörben is dönthetnek úgy, hogy hazaküldik a korábban befogadott menekülteket. A miniszter szerint erre lehetőséget adnak a jelenleg hatályos norvég törvények is, bár tény, hogy korábban nem éltek ezzel a lehetőséggel. Az állandó letelepedési engedéllyel rendelkező migránsokra a rendelkezés nem vonatkozik.
Az új szabályok jelenleg mintegy 15 ezer, több éve Norvégiában élő, főként Szíriából, Irakból és Afganisztánból érkezett menekültet érintenek, illetve a tavaly a Közel-Keletről és Észak-Afrikából érkezett 30 ezer még elbírálás alatt lévő menedékkérőre is alkalmazhatók lesznek. Õk letelepedési engedélyt is nehezebben kapnak majd, hiszen a jelenlegi 3 év helyett ennek megszerzését csak öt év norvégiai tartózkodás után igényelhetnék.
A rendelkezést ellenzők elsősorban azzal érvelnek, hogy az nem segíti, hanem éppen hátráltatja az integrációt. Azt mondják, a menedékkérők nem lesznek eléggé motiváltak, hogy beilleszkedjenek, ha azt látják, hogy csak öt év múlva biztosíthatják végleg a helyüket új hazájukba. A miniszter erre annyit felelt:
senkinek nem jár alanyi jogon, hogy egy másik országban telepítsék le. Norvégia menedéket és védelmet ajánl nekik, de ha a béke és a stabilitás visszatér az országukba, nekik is haza kell menniük.
A miniszter szeretné megelőzni, hogy Norvégiában is létrejöjjenek azok a párhuzamos közösségek, amelyek annyira jellemzők Svédországra, és amelyeknek a kialakulását csak azért sikerült eddig megakadályozni, mert a norvég hatóságok nem engedik a migránsoknak, hogy ott telepedjenek le, ahol akarnak. A terrorveszély elhárítása érdekében a norvég kormány azt tervezi, hogy a jelenleginél szélesebb jogkörrel ruházza fel a rendőrséget, hogy azonosító adatokat tároljon a menedékkérőkről.
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
