Az Egyesült Államokban vannak olyan tagállami jogszabályok, amelyek kifejezetten tiltják a a homoszexualitás népszerűsítését az iskolások körében (ezeket Amerikában „No Promo Homo” törvényeknek is nevezik). Négy tagállamban (Louisianában, Mississippiben, Oklahomában és Texasban) határozottan negatívan minősítik bármely fajta LMBT-identitás kapcsán, hogy azokról szexuális felvilágosítást nyújtsanak az oktatási intézményekben. Összesen nyolc állam van – az előbb említett négyen túl még Alabama, Arizona, Dél-Karolina és Utah –, amelyben tilalmazzák az LMBTQ-val kapcsolatosnak ítélt témák megvitatását.

Például a texasi szabályozás előírja, hogy „a 18 évnél fiatalabb személyeknek szánt oktatási programok anyagai (…) kimondják, hogy a homoszexuális magatartás nem elfogadható életmódnak” minősül (a Texas Egészségügyi és Biztonsági Kódex 85.007(b) szakasza szerint).

Louisianában bármely állami általános- vagy középiskola kínálhat oktatást, ezt azonban nem kötelesek „szexuális nevelésnek” nevezett tantárgyak formájában megtenni, feltéve, hogy az ilyen tartalmú oktatást, tantárgyat integrálják egy már meglévő tanulmányi kurzusba, például a biológia, természettudományi, testhigiéniai vagy testnevelési tárgyú iskolai kurzusokba.

Louisiana állami iskoláiban az ott kínált szexuális felvilágosító oktatásban nem használhatnak fel olyan tartalmú anyagokat, amelyek nyíltan – férfi vagy női – homoszexuális tevékenységet jelenítenek meg. A louisianai iskolákban kínált szexuális nevelési oktatás fő hangsúlya a nem házas személyek közötti szexuális absztinencia ösztönzésére irányul, vagyis fontosnak tartják a házasságon kívüli szexuális tevékenységtől való tartózkodásnak, mint elvárt mércének a megismertetését minden iskolás korú gyermekkel. (Louisiana állam aktualizált jogszabály-gyűjteménye –R.S. 17:281.§)

Florida államban nemrég két olyan törvényjavaslatot is előterjesztettek, amelyben megtiltanák az iskolai körzetek számára az LMBTQ-edukáció ösztönzését.Az iskolai körzetek semmilyen formában nem vihetnék be a homoszexuális irányultságról vagy a gender-identitásról szóló vitákat az osztálytermekbe. Az állam szenátusa és képviselőháza a szülői jogokra helyezte a hangsúlyt az új oktatási törvényjavaslatokban, amelyek vonatkoznának az ilyen témákra az általános iskolai osztályokban, valamint mindazon esetekben, amikor egyes foglalkozásokat úgy ítélnek meg a szülők, hogy azok „nem az életkornak megfelelőek”.

A floridai törvényjavaslatok kiterjednének a tanulókat segítő szolgáltatásokra, beleértve a tanácsadást is, és előírnák, hogy a tankerületi személyzet minden olyan információt megadjon a szülőknek, amely a tanuló „lelki, érzelmi vagy fizikai egészségével vagy jólétével kapcsolatos” (ez a szülői szerep és felelősség megőrzését, illetve felértékelését jelentené). A tervezett jogszabályokkal lehetővé tennék a szülők számára, hogy bepereljék azokat a körzeteket, amelyek nem tartják be ezeket a követelményeket.

A magukat gyakran „szexuális és reproduktív egészségügyi” érdekképviseleti szervezeteknek hirdető egyes NGO-k, civil jellegű szervezetek sérelmezik az LMBTQ-edukáció korlátozását, illetve tiltását az iskolákban, kisebb szerepet szánnának a szülői oldalnak és többet az oktatási intézmények falai közötti felvilágosításnak (más értelmezésben: propagálásnak). A legutóbbi jelentések szerint az LMBTQ-t is magában foglaló szexuális nevelés nem elérhető a legtöbb diák számára, különösen a fekete, indián (natív) vagy más színes bőrű LMBTQ-fiatalok számára. A Meleg, Leszbikus és Heteroszexuális Oktatási Hálózat Kutatóintézetének (angol nevén: Gay, Lesbian, and Straight Education Network Research Institute) egyik országos iskolai felmérése szerint az LMBTQ-diákok több mint 24%-a soha nem kapott szexuális oktatást az iskolákban. A kutatás narratívája szerint: az iskolai szexuális nevelésben részesült tanulók körében csak 8,2 százalék mondta azt, hogy az edukáció magában foglalja az LMBTQ-t, annak ellenére, hogy a szülők 85 százaléka támogatta a szexuális irányultság megvitatását a szexuális nevelésben a középiskolában, míg a szülők 78 százaléka a támogatta ugyanezt a középiskolai oktatásban. Fontos hangsúlyozni, hogy az utóbbi (markánsan többséginek kimutatott) szülői vélemény a középiskolákra és az általános nemi, szexuális felvilágosításra vonatkozott.

A szövetségi Legfelsőbb Bíróság a Troxel kontra Granville (530 US 57) ügyben meghozott 2000-es döntésében (is) kimondta a szülők alkotmányos jogát arra vonatkozóan, hogy irányítani és kontrollálni tudják a gyermekeik nevelését. Ahogy a Bíróság fogalmazott: „A jelen ügyben szóban forgó szabadságérdek [angolul liberty interest] – a szülők érdeke a gyermekeik gondozásában, felügyeletében és ellenőrzésében – talán a legrégebbi a Bíróság által elismert alapvető szabadságérdekek közül.”

Az elmúlt években ugyanakkor a civil szféra és a média részéről folyamatos törekvés volt arra, hogy az LMBTQ-edukációt általánosan elfogadtassák a közvéleményben, illetve hogy az azt törvényhozási szinten ellenző, konzervatívabb tagállamokat negatív színben, kvázi elmaradott, diszkriminatív megközelítésű államokként tüntessék fel. A vita Amerikában (például Texasban, Floridában vagy Louisianában) valójában a szülők alkotmányos-, és az oktatással közvetlenül összefüggő jogairól is szól, vagyis arról, hogy nem kötelesek – értékrendjüket és világlátásukat feladva – kiszolgáltatni saját gyermekeiket a különböző radikális ideológiai és politikai irányzatok, csoportok átnevelő szándékú törekvéseinek.