Egyre elterjedtebb az iskolákban, hogy igyekeznek megfelelni a genderideológiának, és a diákokat úgy szólítják és kezelik, amilyen neműnek ők tartják magukat. Tehát ha egy lány úgy dönt, hogy holnaptól fiú akar lenni, akkor az intézmény támogatja az elképzelést. Sok esetben ezt úgy akarják megtenni az iskolák, hogy a szülők ne is tudjanak róla – nemrég olyan hírek láttak napvilágot, hogy egy wisconsini tankerületben be akarják vezetni, hogy a tanároknak ne kelljen értesíteniük a szülőket, ha a gyerekük nemet vált.

Most pedig arról lehet olvasni, hogy két szülő beperel egy szintén wisconsini tankerületet, ahová a lányuk jár. Az ok, hogy az iskolában a lány kijelentette, hogy nemet vált, és azt akarja, hogy fiúként kezeljék, amit az iskola támogatott is – a szülők akarata ellenére. Emiatt a szülők úgy érzik, hogy alkotmányos jogaikat sértette meg az intézmény.

A történet akkor kezdődött, amikor tavaly decemberben a 12 éves diáklány elkezdett szorongani, majd depressziós lett, és megkérdőjelezte a nemi identitását. A szülei ezért egy mentális betegeket ellátó egészségügyi központba küldték, hogy ott feldolgozza az érzéseit. Azonban ahogy az ilyen esetekben már megszokhattuk, a centrumban nem segítettek a lánynak megérteni a nemi identitását, helyette az egyszerűbb utat választották, és elkezdték megerősíteni abban, hogy ő valójában egy transznemű fiú, és arra bátorították, hogy minél előbb kezdje meg a nemváltást.

A diáklány a központban eltöltött idő után kezdett hangot adni kívánságának, hogy azt szeretné, ha fiúnéven szólítanák, és hímnemű személyes névmásokat használnának vele kapcsolatban. A szülők azonban nem akarták támogatni a genderideológiát, mert úgy vélték, hogy a lányuk esetében nem az azonnali nemváltás a megoldás. Ezt azzal indokolták, hogy ők ismerik a lányukat a születésétől kezdve, és érzik, hogy mi a jó neki, valamint alaposan utánanéztek a témának. Azt akarták inkább, hogy jusson idő a lányuknak arra, hogy felfedezze és megértse az érzéseit, mielőtt egy ekkora változás történne az identitásában és a testében.

Ezután jött be a képbe az iskola, januárban ugyanis, mielőtt a diákok visszatértek a szünetről, a szülők felhívták a tanintézmény tanácsadóját. Közölték vele, hogy azt szeretnék, ha lányukat továbbra is az eredeti nevén szólítanák, és női névmásokkal illetnék. Ezután az igazgatónak is elmondták ugyanezt, akitől azonban az a válasz érkezett, hogy utána kell néznie a tankerületi szabályozásnak. Nem sokkal később az igazgató azzal hívta fel őket, hogy a tankerület nem fogja tiszteletben tartani a kérésüket, olyan néven fogják szólítani a diákot, és olyan névmást fognak használni rá, amilyet ő akar (12 évesen). Erre válaszul, érthető módon, a szülők inkább kivették a lányukat az iskolából, és megszakították a kapcsolatot az egészségügyi centrummal is, ahol a nemváltás felé „tolták” a gyereket.

Az iskola elhagyása után komoly változás állt be a lány gondolkodásában. Néhány héttel később azt mondta a szüleinek, hogy mégsem akar nemet váltani, továbbra is a női születési nevét és a női névmásokat szeretné használni. A periratok tanúsága szerint a lány elmondta édesanyjának, hogy a nemi megerősítő kezelés, amit a centrumban kapott (azaz hogy egyből elfogadták tőle, és meg is erősítették benne, hogy fiú akar lenni), valójában nagyon felkavarta. A zavarodottságát pedig csak növelte, hogy milyen gyorsan jött a nemváltás gondolata, és emiatt volt mérges az anyjára is. Később azonban, miután volt ideje gondolkodni, rájött, hogy az édesanyjának volt igaza, amikor azt mondta, nem kell ennyire sietni a nemváltással.

Végül a lány egy másik iskolába kezdett járni, egy másik tankerületben, ahol azonban hasonlók a szabályozások a nemiséggel kapcsolatban, mint az előző helyen. A szülők tehát ismét a bírósághoz fordultak, mert úgy érezték, hogy a jogaikat megerősítő bírósági döntés nélkül ugyanolyan helyzetbe kerülhetnek, mint az előző esetben. Az általuk indított per szerint ráadásul a tankerület szabályozása sértette a szülők alkotmányos jogát a gyerekük nevelését illetően.

A házaspárt képviselő szervezetek – a Wisconsin Institute for Law and Liberty és az Alliance Defending Freedom – májusban levelet küldtek a tankerületnek, amelyben felvázolták a vádakat, és azt kérték, hogy a tankerület módosítsa a szabályozást úgy, hogy szülői engedélyt kelljen kérni, mielőtt az iskolai dolgozók új nevet és névmásokat kezdenek el használni. A tankerületnek 120 napja volt válaszolni a levélre, ez azonban nem történt meg.

Ez az ügy jól mutatja, hogy mivel a szülők még időben cselekedtek, meg tudták akadályozni, hogy lányuk olyan végzetes döntést hozzon, amit később esetleg megbánt volna. Egyre több olyan esetre derül fény ugyanis, amikor a fiatalon nemet váltó emberek, főleg lányok, később megbánják, hogy elhamarkodottan döntöttek a nemváltásról, még pubertáskorban. Sokszor azonban már késő, mert a gyógyszeres kezelések hatására visszafordíthatatlan változások állnak be a testükben. A fenti eset egyben arra is felhívja a figyelmet, hogy a szülőnek időben kell fellépnie a genderideológia ellen a gyerekénél. Ugyanakkor rendkívül sok olyan család van, ahol a szülő nem tud vagy nem mer szembeszállni gyereke akaratával, aminek az eredménye akár a végleges nemváltás is lehet – miközben elképzelhető, hogy a kamasznak csak egy komoly beszélgetésre lett volna szüksége.