Köthet-e paktumot Sorossal Márki-Zay migrációügyben, ahogy a kanadai kormányfő tette?
2021.10.25. 12:20
A múlt héten számoltunk be róla, hogy Márki-Zay Péter, a Gyurcsány-show nyertese a CNN-en ismerte el, hogy beengedné a migránsokat Magyarországra. A Soros-hálózatba jól beágyazott Christiane Amanpour sztárriporternek azt mondta:
Amiben én változtatnék, az lényegében a gyűlöletkampány felszámolása és az emberséges bánásmód a menekültekkel szemben, akárhonnan is érkezzenek hozzánk.”
De honnan jönnek Márki-Zay ezen nagyszabású gondolatai?
Bevándorláspárti nézeteit a hódmezővásárhelyi polgármester abban a propagandakönyvben fejtette ki,
Márki-Zay szerint
a legfontosabb kérdés nem maga a bevándorlás, hanem az integráció”.
Elmondása szerint „amíg Magyarország az unió tagja, addig a kormány ezt nem tudja megakadályozni, különösen úgy nem tehet különbséget, hogy a fekete bőrű vagy a muzulmán vallású nem jöhet, a többi meg igen”.
A karrierbaloldali Márki-Zay annak a véleményének is hangot adott, hogy összességében inkább pozitív, mint negatív hatást gyakorolt a nagyszámú, egy időben történő bevándorlás egy adott térség gazdasági fejlődésére.
Egy kanadai típusú szereteten és elfogadáson alapuló társadalomra lenne szükség Magyarországon is, hogy legkésőbb egy generáció múlva sokkal befogadóbb legyen a társadalom, és a vegyes házasságból született gyerekek is lelkes hazafiakká váljanak”
– fejtette ki a bevándorláspárti politikus a bukott televíziósnak.
Jogosan merül fel a kérdés, hogy miért pont Kanada jutott Márki-Zay eszébe. Már azt leszámítva, hogy egy ideig ott élt.
Vélhetően azért, mert
Kanada volt az első nyugati ország, amely hivatalos multikulturális törvényeket fogadott el a bevándorló származású etnikai csoportok érdekében, és egyike azon államoknak, amelyekben a multikulturalizmus szerepel az alkotmányban.
A kanadai modellt 2012-ben a Migration Policy Institute egy tanulmányában sikertörténetnek könyvelte el. Szerepel benne többek között az is, hogy a Kanadában élő bevándorlók nagyobb valószínűséggel válnak állampolgárokká, kapnak szavazati jogot, és indulnak köztisztségekért, ráadásul nagyobb arányban választják meg őket, mint más nyugati demokráciákban élő bevándorlókat.
Tudjuk, hogy a migránsok hova szeretnek szavazni.
Természetesen a baloldalra.
A Migration Policy Institute egyébként évek óta élvezi Soros György nemzetközi tőzsdespekuláns pénzügyi támogatását. A Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) honlapja szerint csak 2020-ban 820 ezer dollárt szereztek Soroséktól. A szervezetet 2001-ben alapították, egy évvel később a Soros-alapítvány már meg is dobta őket 150 ezer dollárral.
Tavaly a kanadai liberális és bevándorláspárti kormány bejelentette, hogy egyre több migránst fogadnak be.
A Reuter beszámolója szerint a terv az volt, hogy 2021-ben több mint 400 ezer, 2022-ben pedig 411 ezer új állandó lakossal bővüljön az ország populációja, ami 50 ezerrel haladja meg a korábbi célokat. Marco Mendicino bevándorlásügyi miniszter akkor azt mondta, hogy
a bevándorlás a gazdasági fellendülésünk és hosszú távú jólétünk egyik kulcsa”.
A Nanos Research Group felmérése azonban arra jutott, hogy a lakosság mindössze 17 százaléka gondolta úgy, hogy több migránst kellene befogadni 2021-ben, mint 2020-ban, 40 százalék nem változtatna a bevándorlás mértékén, 36 százalék mondta azt, hogy kevesebb migránst kellene befogadni.
Egyáltalán nem véletlen, hogy a kanadai kormány erőltetni kívánja a bevándorlást.
2016-ban Kanada kormányzati szintű megállapodást kötött az ENSZ menekültügyi főbiztosával (UNHCR) és a Soros-alapítvánnyal annak érdekében, hogy együttesen segítsék elő a „társadalmi mobilitást”, azaz a migránsok magánszponzoráció által finanszírozott utaztatását és integrációját.