A teljes népességen belül nőtt a Fidesz–KDNP támogatottsága
2021.10.14. 13:20
A Nézőpont Intézet, az Alapjogokért Központ, a Századvég Alapítvány, a Real-PR 93 és a Társadalomkutató legfrissebb méréseit csütörtökön Budapesten, a Nézőpont Intézet által szervezett Ki nyer ma? című konferencián ismertették.
Bozsonyi Károly, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója elmondta: azt vizsgálták, hogy a szavazók milyen miniszterelnököt szeretnének, és ehhez az angoltudást, a migrációkritikusságot, a kormányzati tapasztalatot, a nemzeti érzelmet, a gazdaság és a családok támogatását választották szempontként.
A felmérés szerint a kormánypárti szavazóknak minden dimenzióban magasabb volt az elvárásuk, mint a kormánykritikusoknak.
A családok és a gazdaság támogatása azonban minden szavazó számára jóval fontosabb, mint a többi dimenzió.
Nagy Dániel, a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatási igazgatója szerint stabilak a pártpreferenciák,
a támogatottság trendje jelenleg emelkedő, a baloldali közös lista pedig 42–47 százalék között hullámzik, jelenleg 45 százalék, és csökken, a trendtörés júniusban volt. Mint mondta, volt egy felhajtóereje az ellenzéki előválasztásnak, azonban azt látják, ez nem növelte a szavazási hajlandóságot a baloldalon.
A pártok támogatottsága alapján elvégezték a mandátumbecslést, eszerint
és egy képviselő nemzetiségi listáról jutna be a parlamentbe. Az ellenzék 30 egyéni választókerületben tudna nyerni, a Fidesz–KDNP 76-ban.
Nagy Dániel úgy vélte, a kétpólusúvá váló pártrendszerben kevesebb elveszett szavazat várható, a kisebb pártoknak kevesebb voks jut.
Pillók Péter, a Századvég társadalomtudományi kutatócsoportjának igazgatója szerint a Demokratikus Koalíció 32 százalékra tudta növelni támogatottságát az ellenzéki összefogást támogatók körében, ráadásul az önbesorolás szerint a baloldali szavazók 51 százaléka a DK-t választja. Felmérésük eredménye szerint a szavazók 45 százaléka a Fidesz–KDNP-t, 36 százaléka az ellenzéki összefogást, 5 százaléka a Magyar Kétfarkú Kutya Pártot támogatná, és 3 százaléka a Mi Hazánk Mozgalmat. Egy kétpólusú rendszerben azonban a Fidesz–KDNP növelni tudná támogatottságát, és 50 százalékot kapna, míg az egyesült ellenzék 44-et.
Mint mondta, a kormánypárti szavazóknál „majdnem makulátlan a hit” abban, hogy a jelenlegi kormánypártok győznek, és az ellenzéki szavazók egyharmada is ezt gondolja.
Sóvágó Sándor, a debreceni Real-PR 93. vezetője szerint
valamint a kormány járványkezeléssel kapcsolatos gazdasági intézkedéseit is 53 százalék támogatja, azaz többen, mint a kormánypártokat egy pártpreferencia-mérésnél.
Azt mondta, a többség arra számít, hogy az ellenzék hatalomra kerülése esetén romlanak a gazdasági kilátások:
Sóvágó Sándor hozzátette, a kormány gazdasági döntései nyomán az elmúlt időben jelentősen, 10 százalékponttal, 37 százalékra nőtt azok aránya, akik optimisták a jövőjüket illetően, és 21-ről 13 százalékra csökkent azok aránya, akik szerint inkább rosszabb lesz a helyzetük a következő egy évben.
Talabér Krisztián, a Társadalomkutató elemzője elmondása szerint augusztusban 43 százalék szavazott volna a Fidesz–KDNP-re, 42 százalék a közös ellenzéki listára, az előválasztás botrányai miatt azonban a baloldali listákra most már 5 százalékponttal kevesebben voksolnának, míg a kormánypártok támogatása 2 százalékponttal nőtt.
– többen, mint amennyien a kormánypártokat támogatják –, és 34 százalék elégedetlen vele. A felmérés szerint minél idősebb egy szavazó, annál elégedettebb a kormányfő munkájával, de a társadalom minden életkori csoportjában megvan a kormányfői munka támogatottságának többsége. A koronavírus-járvány kezelésében is 60 százalékos többsége van a kormány politikájának, társadalmi csoportoktól függetlenül.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója a konferenciát megnyitva azt mondta, a kutatócégek együttműködnek, hogy hiteles közvélemény-kutatási adatok jelenhessenek meg „az előttünk álló nehéz fél évben, ami Magyarország jövőjéről fog szólni”.
A konferencián felszólaló kutatóintézetek vezetői hangsúlyozták a tudományos szempontból objektív felmérések fontosságát, és jelezték, hogy az intézeteknél külön-külön felhalmozott szakmai tudás megosztásával reményeik szerint jobb kutatásokat tudnak majd végezni.