A szellemi értékek védelmére a hazai tudásvagyon mainál jobb hasznosulása okán van szükség, tekintettel arra, hogy az 1975-ös 17 százalékról 90 százalékra nőtt a szellemi tulajdon, a márka, a vásárlói adatok és a használt, fejlesztett szoftverek értéke globálisan – hangzott el a Világgazdaság által szervezett – mintegy kétszáz érdeklődőt vonzó -, és az idén alapításának a 125. évfordulóját ünneplő Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) által támogatott, 5letből érték című múlt heti konferencián.

Miközben a trendet mindannyian ismerjük, de az arányok sokakat megleptek a Világgazdaság konferenciáján. Egyébként a fenti adatsorral nyitott Gulyás Tibor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) innovációért felelős helyettes államtitkára, aki kiemelte: teljes intézményrendszer épült ki az ITM-en belül, hogy egy ötletből, amely mögött tudás van, lehessen vállalkozást építeni, de a kutatási részhez mindenképp álljon rendelkezésre egyetemközpontú innovációs ökoszisztéma.

Pomázi Gyula Zoltán, a SZTNH elnöke egy humoros példát hozott: azt kérdezte a hallgatóságtól, vajon mi lehet a közös a kürtőskalácsban és a debreceni kolbászban. Bármennyire is furcsa, ez egy sokak számára finom ételkombináció. Olyannyira, hogy erre a nagyvilágban óriási gyorsétteremláncok is felfigyeltek. A szellemitulajdon-védelem lényege azonban nem az, hogy mindenáron, minél gyorsabban eladják a jogokat egy-egy tehetős, globális cégnek. A nyereség okosabb hasznosítás esetén a vártnak akár az ötven-százszorosa is lehet.

Összességében – a társaságok nagyobb részéhez szólva – egy-egy szabadalom önmagában hozzávetőleg 10, ám az oltalmak együttes használata (oltalmi portfólió) esetén akár 30 százalékkal növelheti egy-egy vállalkozás gazdasági bővülési esélyeit. De természetesen az esélyeken túlmenően a jogérvényesítés gyakorlata a lényeg. Azaz ha probléma van, akkor az oltalmak tulajdonosa sikerrel jár-e céljai megvalósításában.